drnagy Creative Commons License 2005.11.17 0 0 1695
Kedves Lakótársak!

Az e-mailekből most már egyértelműen kitűnik, hogy a két lakótömb „külső lépcsőházas” megoldása váltotta ki az elégedetlenséget.

Az AL Holding kb. 3-4 évvel ezelőtt megvásárolt a XIII. kerületben 7-8 telket és a Teve-ház sikerén felbuzdulva úgy döntött, hogy ezekre is társasházat épít. Szerződést kötött a Finta-féle Építészstúdióval, hogy az általa elképzelt épületkomplexumot megtervezik, majd az elkészített terveket benyújtotta a XIII. kerületi Önkormányzat építésügyi hatóságához, hogy adjon ki részére építési engedélyt a terveknek megfelelően. Az építési engedély kiadása megtörtént, a határozat jogerőre emelkedett és a cég nekikezdett a tervek alapján az építkezésnek. Ez az építkezés fejeződött be most. A cég benyújtotta a használatbavételi engedély iránti kérelmet. Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély megadása során kizárólag az építési engedélyben foglaltaknak való megfelelést ellenőrzi, attól nem térhet el. Az engedély kiadásával kizárólag azt foglalják határozatba, hogy minden a jóváhagyott építési engedélynek megfelelően történt a kivitelezés során, ezért az rendeltetésszerű használatra alkalmas.

A külső lépcsőházas megoldás már az építési engedélyben is így szerepelt, akkor is megvizsgálták a szakhatóságok /tűzoltóság, katasztrófavédelem, stb./ és azt jóváhagyták.

Az Önök szándéka, hogy ezt a külső lépcsőházat üvegezzék be, lehetetlen célra irányul, hiszen ez a fajta építészeti megoldás már egy legalább 2 éve jogerős építési engedélyen /és nem a használatbavételi engedélyen!/ alapul, azt pedig megváltoztatni nem lehet. Ezért nem fogják soha teljesíteni az üvegezésre, valamint a korlátok eltolására vonatkozó kérésüket, mert azok egy régen jogerős határozaton nyugszanak, aminek a megváltoztatása lehetetlen.

Hiába fellebbezik a használatbavételi engedélyt, mert annak kiadásakor már nem vizsgálhatja a hatóság az épület ezen tulajdonságait. Ezért jeleztem már többször is, hogy a fellebbezés kizárólag a függő jogi helyzet idejének elhúzására alkalmas, amely minden szempontból ellentétes mindannyiunk érdekével.

Természetesen, ha változatlanul úgy érzik, hogy Önöket jogsérelem érte, van rá lehetőségük, hogy megtámadják az adásvételi szerződéseiket azon az alapon, hogy tévedtek a lépcsőház jellegével kapcsolatosan és ha az adásvételi szerződés megkötésének időpontjában tudták volna, hogy a ház külső lépcsőházzal készül, akkor nem kötötték volna azt meg. Ebben az esetben akarathibára hivatkozva követelhetik a szerződésből eredő összes káruk /beleértve a vételárat, az eddig felmerült albérleti díjakat, kamatokat, stb./ megtérítését az AL Holdingtól.

Abban az esetben, ha úgy érzik, hogy nem Önök tévedtek, hanem az AL Holding ügyintézője tévesztette meg szándékosan Önöket a lépcsőház tekintetében és az előzőekben részletezett feltételek egyébként fennállnak, akkor a káruk megtérítése helyett követelhetik azt is, hogy az AL Holding biztosítson másik épülő házában értékben megfelelő lakást Önöknek, természetesen eddig felmerült költségeik megtérítése mellett.

Ez a két polgári peres út áll rendelkezésükre, az általam leírt feltételekkel, ha változatlanul sérelmezik a lépcsőház kialakítását. Ezen jogi utak igénybevételéhez nem kell megvárni azt, hogy tulajdonosi pozícióba kerüljenek. /Jogilag annak sincs akadálya, hogy polgári pert indítsanak hibás teljesítésre hivatkozva az AL Holding ellen, merthogy ez a külső lépcsőház -Önök szerint- nem felel meg a szerződésben foglaltaknak, de a gyakorlatban ennek nincs értelme, ezért ezt nem javaslom, mert az előző levelemben idéztem az adásvételi szerződés részét képező műszaki leírás azon sorait, amelyek pontosan erről szólnak, tehát a szerződésszegés, a hibás teljesítés nem áll fenn./

Amennyiben nem kívánnak a polgári peres út lehetőségével élni, de továbbra is úgy érzik, hogy az AL Holding ügyben tanúsított magatartása nem volt megfelelő, akkor bejelenthetik ezt a Kamarának, amely vizsgálatot fog lefolytatni és ha helyt ad megállapításaiknak, szankciót alkalmaz a céggel szemben.

Ha rákérdeznének az önkormányzatnál, biztos vagyok benne, hogy azt a választ kapnák, hogy a használatbavételi engedély lakók általi megtámadására eddigi fennállásuk alatt nem volt példa. A használatbavételi engedély ugyanis egy állami kontroll az építési engedélyben foglaltak maradéktalan megvalósítása felett. Itt az ügyfelek nem érvényesíthetnek igényeket, nem jelenthetnek be változtatásra irányuló kéréseket, kérelmeket. Itt a lakónak, mint ügyfélnek az az érdeke, hogy minél hamarabb adják ki a használatbavételi engedélyt, mert akkor ő annál hamarabb léphet a jól megérdemelt tulajdonosi pozíciójába. Egyebekben őt ez nem érinti.

Értik már, hogy a használatbavételi engedély megtámadása céljuk elérésének miért nem megfelelő eszköze? Amiben „garázdálkodnak” az egy államigazgatási eljárás, ami egészen másra irányul.