Elsö nekifutasra en is a B-t jelölnem meg, de ha jol belegondolunk, akkor mind a harom eset a hömozgasra vezethetö vissza.
(a) a meleg levegö eseteben nagy a molekulak kinetikus energiaja, jobban rezegnek, nagyobb a terigenyuk, ezaltal csökken a gaz surusege, ami miatt a letrejövö felhajtoerö vertikalis aramlast hoz letre.
(b) a kölnis uveg szajanal nagy a kölni szagat eredmenyezö vegyulet koncentracioja, mig a tavoli pontokban kisebb. Ez a koncentracio gradiens diffuziot eredmenyez, ami szinten a hömozgas megnyilvanulasa.
(c) a helyzet uaz, mint az (a) esetben, azzal a kulönbseggel, hogy a parton felszallo meleg levegö alacsony legnyomast hoz letre a föld felszinen, igy a nagyobb nyomasu hideg levegö bearamlik a tenger felöl. Az igazsaghoz hozzatartozik, hogy maga az alapallitas szerintem nem igaz. Nyari reggeleken szvsz a part hidegebb, mint a tenger ...