kalocsay Creative Commons License 2005.11.15 0 0 889

"A presztízs beruházásnak is tekinthető autópályaépítés PPP konstrukcióban folyik, ami hosszabb távon háromszor olyan drága, mint a saját forrásból történt építés. Ezek az adósságok 25-30 évig (!) fogják terhelni a költségvetést. Ugyanezt a konstrukciót alkalmazzák a kollégiumok, más intézmények építésénél és felújításánál. "

De legalább most építik, és ez is elterjedt szokás Európában!

És ha ez az ezerdecibeles kampány, arra jó csak hogy ujra megválasszák őket?
Mert én még mindig hiszem, hogy ez két teljesen különböző kormány(Peti/Feri)!
És hiszem, hogy a pénz ugyan ugy elfogyott volna ha az ellenzék marad kormányon!
De hát végülis ez van ha 4 évente teljesen kicserélődik az egész rendszer!"

 

Hát persze, az autópályaépítés nagyon fontos, de nem minden áron. A kérdés az, hogy mennyibe kerül, van-e rá fedezet és honnan  vonják el a forrásokat (illetve milyen más állami feladatok fedezetét terhelik le a jövőre nézve).  A magyar gazdaság jelenlegi helyzete egészen egyszerűen nem teszi lehetővé a grandiózus autópálya építési tervek megvalósítását. 

Másrészt, mit sem ér az autópálya, ha nincs mellette megfelelő úthálózat. Gyorsforgalmi utak és jó minőségű mellékutak rendszere.  Hiába jön el az áru az autópályán egy bizonyos pontig, ha nem tud tovább menni az egyes helységekig. Önmagában az autópály közvetlen közelébe telepített beruházások nem hoznak akkora eredményt sem bevételben, sem munkahely teremtésben, ami megérne ekkora befektetést, főleg ha az hitelből megy hatalmas járulék teherrel.

 

Ez legalább akkora ostobaság, mint a szocializmus "hőskorszakának" szintén politikai okokból erőltetett megalomániás iparfejlesztése.  Az egyre zsugorodó költségvetési forrásokat olyan célra kell fordítani, ami egyenletes és biztonságos fejlődést biztosít és megőrzi a szociális háló elvárható minimumát is.

 

A Peti/Feri kormány politikai és jogi szempontból ugyanannak a ciklusnak a része és mind a kettő működéséért a baloldali kormánypártoknak kell viselni a felelősséget.

Gyurcsány megválasztása után reméltem, hogy talán megfogja a költségvetési pazarlást és a hiány növekedését. Csalódnom kellett, mert a hiány és az adósság termelése felgyorsult 2004 és 2005 között is, 2006-ban pedig az ideinek a másfélszerese lesz, ha a kormány költségvetési tervezete teljesül.

 

Az Orbán-kormány az államháztartást jó állapotban adta át 2002-ben. A választás előtt ugyan átmenetileg jobban költekezett az a kormány is, de ez minden országban jellemző a választást megelőzően. A lényeg az, hogy a fontosabb makfogazdasági mutatók, a munkanélküliség alakulása jó irányban haladt. Semmi ok nincs annak feltételezésére, hogy ha az előző négy év gazdasági irányvonala folytatódik tovább, akkor a fejlődés ne haladt volna egyenletes vonalon.

Medgyessy és a szocialisták dühödten estek neki mindennek, amit az Orbán kormány elkezdett és helyette semmiféle életképes gazdasági koncepciót nem vezettek be. Egyáltalán nem törvényszerű az, hogy egy kormányváltáskor ezt kell tenni. Normálisabb kormányok nem is tesznek ilyet.

 

A 2002-es helyzetet jól jellemzi, hogy László Csaba, a Medgyessy-kormány pénzügyminisztere 2002 végén még 2007-ben (!) bevezethetőnek tartotta az eurót!  (Ehhez három EU által meghatározott gazdasági mutató egyidejű teljesítése szükséges két évig folyamatosan, vagyis 2005-ig László Cs. is elérhetőnek tartotta ezt a célt.) Egy évvel később Medgyessy már 2008-as euró bevezetésről beszélt, Gyurcsány már 2010-esről, de a szakértők egyöntetű nézete szerint a 2006-os költségvetés alapján ez teljesen kizárt.

 

Egyszerűen nincs magyarázat arra, hogy mire költötte ez a kormány azt a rengeteg pénzt, amit hitelként felvett és az állami vagyon eladásából beszedett?

 

 



 

 

 

Előzmény: nmate (887)