"Tisztelt kalocsay!
nem hiszem el, hogy egy ilyen(látszólag értelmes) ember a jobb oldalt védi.
Az aki értelmes az avgy nem törödik ezzel, vagy tudja, hogy mind két pártnak tulajdonképpen ugyan az a célja... jobb életet biztositani.
ahhoz hogy ma Magyarország elkezdjen versenyképes lenni igenis rengeteg pénz kell oda ahova eddig nem került, ezt próbálja az Mszp elkezdeni, (lsd eü, autopálya)
És akárki akármit mond a Fidesz meg próbálja azokat a célokat hangoztatni amiket pont emiatt reformáció miatt kicsit szükebbre kellett venni!

 

Vegyük már észre, hogy olyan dolgoknak látott neki fejveszte ez az ember egy éve, hogy azt kockáztatja, hogy nem nyer a választásokon...
én nem Mszps vagyok vagy baloldali, mert addig az Orbánnak hittem el mindent, de jött ez az ember, és megmondja, hogy mit hogyan csinál!"

 

Tisztelt Nmate!

 

Én nem a jobboldalt védem, hanem ezt az országot és a jelenlegi többség valamint az utódaink  érdekét. Nem is vagyok elvakult pártfan,  sőt szilárd pártpreferenciám sincs, 1994-ben például az MSZP-re szavaztam.

 

Közgazdász vagyok, aki csak a tényeknek hisz, úgyhogy magyarázhat nekem bárki, hívják akár Gyurcsánynak, Orbánnak vagy Pityi Palkónak, szövegelésre és demagógiára nem sokat adok, akármelyik oldalról is jön.  

 

Úgyhogy én azt látom, hogy az Orbán-kormány alatt csökkent a GDP arányos államadósság, az infláció, fejlődtek a vállalkozások és fellendültek a hazai beruházások, a költségvetés minden erőlködés nélkül tudta biztosítani a családtámogatási rendszerrel és a lakástámogatási rendszerrel kapcsolatos támogatásokat.  Aztán jött Medgyessy,  és esztelen osztogatásba kezdett. Ezt még átvészelte volna a költségvetés, ugyanis - elllentétben az Orbán-kormány négy évével - éppen konjunktúrális időszak köszöntött ránk és áramlott a térségbe a tőke. Csakhogy Medgyessy tisztán politikai megfontolásból az állami apparátusból, az állami vállalatoktól szakemberek ezreit rugta ki csak azért, mert az előző kormány (sőt sokan még az azt megelőző kormányok idején is) pozícióban voltak, helyükre pártkatonákat ültetett, a politikai szövetségeseinek pedig százával kreált jól fizető államtitkári, intézményvezetői, szaktanácsadói és egyéb helyeket. Az államapparátus számát 30 ezer fővel(!) növelte. Egy ekkora ország egy ilyen terhet képtelen elviselni. Milliárdokat herdáltak el minden haszon nélkül az EU csatlakozási kampányra, miközben a hazai gazdaság motorját jelentő hazai kis- és közepes vállalkozások támogatásának fedezetét flyamatosan csökkentették, a szervezeti kereteit (Széchenyi terv) szétverték és nem tettek a helyébe semmit.

 

Az EU csatlakozás előkészítését, a támogatások fogadásához szükséges intézményrendszer kiépítését elhanyagolták, emiatt súlyos milliárdok igénybevételi lehetőségétől esett el az ország.

 

Az államadósságot felpörgették, ma már az SZJA bevételeket teljes egészében elnyeli az adósságszolgálat.  Az állami vagyont elkótyavetyélték. Hogy mást ne említsek, ma sem lehet tudni, hogy kinek és milyen körülmények között adták el a MOL állami részvénycsomagját Londonban olyan áron, aminek minimum a másfélszeresét lehetett volna elérni néhány hét múlva (mindenki tudta  a szakmában, hogy a részvények felértékelődése várható). Valaki ezen az üzleten is milliárdokat nyert.

 

Csillag István kezdte el azt a politikát, amit most Kóka folytat, nevezetesen, hogy az állam a beruházási költségek 10-30 %-ával multikat támogat, ez több száz milliárdos tételt jelent! Tudni kell azt, hogy a multik az exportban ugyan a döntő hányadot adják, de a foglalkoztatásban csak kisebb részt vállalnak.  A hazai kis- és közepes vállalkozásoknak, amelyek az aktív dolgozók 60 %-át foglalkoztatják és a GDP 40 %-át állítják elő, ennek az összegnek csak a töredéke jutott és az állam nemhogy támogatná őket, inkább korlátozza, sőt az áfa és a megítélt pályázati támogatások visszatartással példátlan  módon maga az állam követett el törvénysértést és a körbetartozások hullámát indította el. A piacvédelem teljes elhanyagolásával, sőt az import ösztönzésével elvették a hazai mezőgazdasági termelők és egyéb vállalkozások piacát. A munkanélküliség természetesen ennek következtében nőtt.

 

A Medgyessy-Gyurcsány kormány semmi mást nem tett, csak pazarolt, mulasztott és lenyúlt. Gyurcsány 100 lépése lehet, hogy a tájékozatlan embereknek mutatós, de tulajdonképpen a lázas semmittevés és az alibi cselekvés tipikus esete és csak arra jó, hogy megkavarja még jobban az államigazgatást, számottevő eredménye nincs.

 

Draskovics és Veres megszorító csomagocskái százmilliárdokat vontak el az egészségügytől, az oktíatástól, a kultúrától, a szociális feladatoktól és nem utolsósorban az önkormányzatoktól. Ezzel az állami intézményrendszer több elemét a működőképesség végső határára juttatták és a leállított fejlesztések elmaradásának következményei majd csak évek múlva lesznek igazán érezhetőek.

 

A presztízs beruházásnak is tekinthető autópályaépítés PPP konstrukcióban folyik, ami hosszabb távon háromszor olyan drága, mint a saját forrásból történt építés. Ezek az adósságok 25-30 évig (!) fogják terhelni a költségvetést. Ugyanezt a konstrukciót alkalmazzák a kollégiumok, más intézmények építésénél és felújításánál.

 

Gyurcsány most már nem is csinál titkot belőle, hogy Magyarország jövőjét hogyan képzeli el.  Tipikus neoliberális módon, a legnagyobb tőkéjű és jövedelmű elitet és a legnyomorultabb alsó réteget támogatná. Ez a modell máshol más befuccsolt, mert ahhoz vezet, hogy a társadalmi szakadékok egyre nőnek, a kultúrált és képzett népesség demográfiai bázisát jelentő középosztály elsorvad, lesüllyed, a szegények pedig még szegényebbek lesznek és munkanélküli generációk nőnek fel  elzárva  a felemelkedés esélyétől és az állam szerepének és eszközrendszerének minimálisra zsugorodásával a szociális és egészségügyi ellátások, az oktatás színvonala a legtöbb ember számára romlik, míg a kevés számú kiválasztott egyre jobban él. 

Ez a dél-amerikai modellhez hasonló, egzisztenciálisan kettészakadt társadalmi rend meghonosítását jelenti.    

 

Orbán gazdaságfilozófiája ezzel szemben a hazai kis- és közepes vállalkozások fellendítését,  ezzel a munkahelyek számának növelését tűzi ki célul, ami nagyobb állami bevételt jelent és lehetőséget ad a szociális háló és az állam támogató szerepének megőrzésére. Ez a hagymányos európai modellhez közelít.

 

Ha a Gyurcsány-féle ezer decibeles médiakampány mellett figyeled a szakmai közvélemény alakulását is, akkor azt láthatod, hogy a közgazdászok, szociológusok egyre kritikusabbak Gyurcsány politikájával és üres látványpolitizálásával szemben, ezzel szemben egymást követik Orbán részvételével a különböző komoly szakmai rendezvények. Hallgasd meg mit mond Csaba László, Bokros Lajos, sőt az utóbbi időben már olyan baloldali közgazdászok, mint Peschnig Mária Zita.