Kedves Jeepdesigner,

 

1994-ben a Szöcske Könnyű terepjáró jármű (FAV vagy LFV) tervezéséből írtam a diplomamunkámat, később témafelelős tervezőmérnöke lettem a témának, egy + három prototípus épült a kispesti Gépfet Kft-nél. A vázszerkezeten és annak szilárdsági méretezésén kívül majdnem mindent én csináltam, három-négy emberrel együtt. Ez a topic meghaladná a tapasztalataim leírását, a diplomamunka konkluzió része 94 oldal volt, az irodalomkutatás, szerkesztés, rajzolás, progamfuttatások kinyomtatása, mérési jegyzőkönyvek több száz oldalt tettek ki. A rajzdokumentáció 600 oldalra rúgott aztán. Csővázas gép volt, elől kettős keresztlengőkarral, hátul ferde lengőkarral, farmotorral, kapcsolható összkerékhajtással, első-hátsó diffizárral. Az első terepszög 90 fok, míg a hátsó kb. 40 fok volt. A szabad magasság (hasmagasság) üresen kb. 42 cm, míg teljes terheléssel (kb. 600kg) 38 cm volt. A gázlómélység 42 cm. A kormányzás ún. középpont kormányzás, mely belső keréken 40 fokos elfordulást adott, így az 1800 mm széles és 3790mm hosszú gép fordulóköre 7,9 m volt (A P205 nem fordult ott el, ahol a KTJ igen). A rugóutak keréken mérve 80 mm-esek voltak. A kapszkodóképesség 100%-os lejtő volt, megfelelő gumikkal, ez 45 foknak felel meg. 40 fokos lejtőn el lehetett vele indulni, ha a tapadás ezt lehetővé tette (ha nem pörgött ki a kerék). Az alacsony súlypont-magasság miatt (teljes terheléssel kb. 750 mm) az oldaldőlés 22 fokos oldallejtőn kevesebb mint 10 fok volt, az oldalbillenés által meghatározott kritikus lejtőszög kb. 43 fok! (30 foknál már úgy érzed, hogy rádesik az autó, és agyonnyom!) 1 méterről leejtve nem sérülhetett a gépkocsi. 4 üléses, első-hátsó és oldalsó csomagtértálcákkal. Az országúti végsebesség 140km/h óra volt, az utazó kb. 110. Ahol az UAZ 469B terepen 50-nel ment, ott a KTJ 80-90 körül (bátorságtól függően). A motor 2,0/4 Porche boxer (100Le), vagy 1,9 VW TD (75 Le) volt. A diesel végülis jobban bevált. A fejlesztés a HM Haditechnikai Intézet szakmai előírásai szerint zajlott (részben), a terepvizsgálatok pedig a táborfalvai katonai telepen. 

A legelső példány tudtommal most a keceli Pintér haditechnikai múzeumban látható, egy másik a Hadtörténeti Múzeumban, fenn a Várban.

A Kisváros című sorozatban is szerepelt a gép, néhány terepralin, illetve további részletes leírás olvasható róla a 1995/6 számú Haditechnika újságban (ha a számra jól emlékszem, a 95 az biztos).

 

Ha gondold, hívj fel: Pintér Zoltán iü. gépjárműszakértő

06 20 9 535-469

403-1426

 

A költséges padlólemez, illetve a nehéz alváz helyett a csőváz alu, vagy műa. burkolólemezekkel versenyképes, kissorozatú, flexibilis, rentábilis gyártást tesz

lehetővé. Motorként nem kell V10, 2,0-2,5 literes soros/4 benzin, vagy TD(i) teljesen jó. Futóműve egyedi tervezésű volt, LADA NIVA kerékagyakkal és fékekkel.

 

Üdv: Zoli