Gázom, van, dobom van(készítek), forgatóm van, hőmérőm van.

Ha a műszaki oldalt nézük, a szerkezet olyat fog csinálni, hogy a felpörgetés közben a surlódás (a gáz belső surlódása és a külsö falllal történő surlódás) a gázt felmelegíti. A fal közelében a gáz sűrűbb és melegebb lesz mint a tengelynél. ha a rendszer zárt, a tengelynél, a csökkent nyomású részben akár(biztosan) a kiindulási hőmérsékletnél is alacsonyabb hőmérséklet jön létre.

 

Aztán a hőmérsékletek kiegyenlítődnek.

 

Ha a tengelynél beengedünk megfelelő mennyiségű gázt, akkor az ismét hűlni, a dob külső falánál pedig melegedni fog. Ha a faltól kiveszünk gázt akkor a folyamat állandósítható. Ha elég jól választjuk meg a kicatolási pontot akár hűtött, akár melegített gázunk is lehet. Csak éppen ez mind az anyag felgyorsítása révén energia befektetést is igényel. Ez legjobb esetben sem más mint egy kevéssé jó hatásfokú hőszivattyú.

 

Ettől még megépíthetjük.

Lapos, 100 mm körüli dobátmérőt javasolok, 3-10 ezres fordulatszámot.

 

A dobot első körben fémből készíteném. Az egyszerűbb mérés miatt nem ártana valami kontakt mentes hőmérés, ami is nekem nincs. (infrakamera?). Így aztán a dob hőmérsékltét kellene csak a statikus helyzet beállásakor kielemezni, illetve a rajta kialakított zónákat kellene csak hőmérni. A zónákat( gyűrűket) a határozottabb jelenség miatt elszigetelném egymástól.

 

Javaslatokat, kiegészítéseket várok.