Erdei ösvényen

Erdei ösvényen ballagok. Bársonyos-kék
estébe visz-visz nagysörényû lovacska.

Fontoskodó célok, hová tûntek?
A ballagás a fontos, a menetelés,
a foganó vándordal,
az avaron dobogó léptek el-nem-akadása.

Zümmögõ csillagok röpdösnek
ágról ágra,
megülik harmatos kalapomat.
Tudom: itthon vagyok a földön,
anyám, dédanyám termékeny csókja suhog a lombverésben.
Orromban szeretõm hajának illata csikland.

Hejhaj,
énekeljünk!