Kiszámoltam a nyomásváltozásokat. p1=(p_o/T_o)T₁

(görög deltát hogyan lehet írni?)

 

T_o= 293K (20°C) legyen most ennyi

p_o= 0,101325MPa (légköri nyomás) = 1atm  ----- vegyük az egyszerűség kedvéért 0,1MPa-nak.

 

 

T₁:

40°C > 0,1068 MPa

60°C > 0,1137 MPa

80°C > 0,1205 MPa

95°C > 0,1256 MPa

100°C > 0,1273 MPa

120°C > 0,1341 MPa

150°C > 0,1444 MPa

200°C > 0,1614 MPa

250°C > 0,1785 MPa

300°C > 0,1956 MPa

400°C > 0,2297 MPa

500°C > 0,2638 MPa

600°C > 0,2980 MPa

 

Ez így tényleg nem sok.

 

Akkor vessük el a levegő hevítését.

 

Nyergeljünk át a gőzgépekre!!! Forraljunk napenergiával vizet. És hasznosítsuk a gőzét! Ebben ezek után több fantáziát látok. Stabil gőzgépek mekkora gőznyomással működn(t)ek? Hány °C-os a gőz? Mennyi hőt kell bevinni?

 

 

Stirling-motorok. "Magas" hőmérséklet kell, egyszerű besugárzással nem megy, parabolatükörrel viszon "ipari" mennyiségű áramtermelésre is alkalmas...

Erről hol lehet olvasni?