Kedves Nibelung !

Sajna nem lettem okosabb. Továbbra is úgy gondolom, hogy a Tarjányiak azzal, hogy Félegyházán élnek, nem a vármegye területén, hanem a Kiskun Kerületben élnek, így nemesi jogállásuk és a redemptusi jogállásuk között alig van eltérés.

Félegyháza történetének legjobb feldolgozója Bánkiné Molnár Erzsébet, aki amúgy a Jászkun közigazgatás,társadalom, stb. szintúgy jeles ismerője.

Az "A tanács szerepe Kiskunfélegyháza gazdasági életének és társadalmi tagolódásának befolyásolásában (1745-1848)" c. tanulmányában azt írja, hogy "a nemesek a Jászkun Kerületen belül a redemptusokkal azonos jogokat élveztek - az eltérés minimális - s többnyire ténylegesen is redemptusok voltak" (figyelsz iater!)

Egyúttal utal a Nemesek a Jászkun kerületben c. tanulmányára, ami a Bács-Kiskun Megyei Levéltár gondozásában megjelent Levéltári Szemle 1982 évi 2-3. számában jelent meg 367-375 (biztos oldalak).

Hogy mi lehet az oka, hogy az ismert ill.  feltételezett 1794 ill. 1798. évi születéshez képest 1832-es gyermekszületés közben 'mire ment el az idő', két dologra tudok gondolni.

1. Ott élnek végig, az egyes kimutathatóan, csak nem volt gyermekáldás azidáig. Nem tudom utána volt-e még gyermek, ill. mikor haltak meg?

2. A férfi katonaként 'sokat időzött távol'.

 

Mindkettőre bizonyságot a megyei Levéltár iratanyagában kaphatnál, ha ott bármilyen kontextusban előfordulnának. http://www.bacs-kiskun-leveltar.hu/m_ad/m_ad.html Kiskunfélegyháza levéltárának iratanyagában.

Azért ez, mert a Kerületben él és nem a vármegye területén. Ha ráadásul redemptus is, annak nyoma van, a kerületetből - mint korábban itt polemizáltunk róla - nem költözhetett ki átmenetileg anélkül, hogy jogait ne veszítse el, tehát nem tette.

Az, hogy folyamatosan jelen volt-e, erre a legnagyobb esély a 104 jelzettel az iratanyagban szereplő 'Kiskunfélegyháza város adószedőjének iratai' '1747-1848' időszakra vonatkozó, 1,33 ifm terjedelmű anyagban találhatsz, ill. a helyi Liber Fundi, ill. bármely a redemptiohoz köthető helyi nyilvántartásból, hogy abban folyamatosan benne van-e. Elég a felvetetted 1815-ös időszaktól áttekintened.

A katonai összeírásban való részvétel szintúgy a helyi közigazgatás iratanyagában lehet valami, mivel 1774-től mezőváros nyoma kell hogy legyen (függetlenül attól, hogy itt a netes fondjegyzékben nincs erre külön kitérés - ott a Tanács 21,48 ifm-es iratanyaga, lehet abban)