"....A kereszténység alapvetően nem e világon leélt életünk kérdéseivel foglalkozik. ..."

Bocs, de a túlvilági sorsunkat nem az határozza meg, hogy az evilágban, hogy éltünk és hogy cselekedtünk?

Ha eleve elrendeltetett minden és nincs szabad akarat akkor nincs is értelme erőltetni magunkat, hoszen minden úgy is előre elrendeltetett. Az is ha a pokolba kerülök az is ha a menyországba. Így se Isten se a sátának nem lenne dolga a világban.

Már pedig ez nem igaz (nem is lenne értelme így a földi létnek), így akaratlanul ott a szabad akarat kérdése megint.

Itt tényleg ott a keverés, hogy Isten végtelen bölcseségében tudja ha valaki nyakas jellem, de még a nyakas jellemnél is előfordulhat, hogy szabad akaratából rossz jellemvonása ellen fordul, ami közelebb viszi az üdvözüléshez.