"Egy példán szemléltetve, Augustus császár halálát AD 14-re teszi a hagyományos kronológia, míg az ténylegesen csillagászati évben kifejezve az i. sz. 212-es évben történt, ráadásul Augusztus hónapban!

A konzullisták az ókor végén megszűnnek, és a népvándorlás korában elbizonytalanodik az időszámítás. 

  

   A keresztény időszámítást megalapozó húsvéttáblázatok alapján a hiba Dionysius Exiguus jóvoltából 190 év hibára csökkent. 

   A Karoling kortól ritkán előforduló AD (Anno Domini) szerinti dátum a mai számláláshoz képest 190 évvel többet jelent csillagászati visszaszámolással. Amennyiben igaz, hogy Nagy Károlyt III. Leó pápa császárrá koronázta, AD 800 karácsonyán, az annyit jelent számunkra, hogy az i.sz. [CE] 990-es csillagászati évben történt!  

  Teljesen természetes, hogy ez a 190 év eltérés egyszer csak eltűnik, és ennek kiderítésében nagy hasznunkra van a LP régebbi szerkesztése, pontosabban annak abbamaradása.

  Nem kívánom itt felsorolni a korai szerkesztésű LP pápáit, csak a kronológia váz érdekében emelem ki a legfontosabbakat:

 

  Szilveszter I. i.sz. 504-525  [AD 314-335]  

 

  Nagy Leó I. i.sz. 630-651  [AD 440-461] 

 

  Nagy Gergely I. i.sz. 780-794 [AD 590-604]

 

  Leó III. i.sz. 985-1006 [AD 795-816] 

 

  István IV. i.sz. 1006-1007 [AD 816-817] 

 

  Paschalis I. i.sz. 1007-1014 [817-824]

 

  Jenő II. i.sz. 1014-1017 [824-827] 

 

  Valentin i.sz. 1017 [AD 827]

 

  Gergely IV.  i.sz. 1017-1034 [AD 827-844]

 

  Sergius II. i. sz. 1034-1037 [AD 844-847] 

 

  Leó IV. i.sz. 1037-1045 [AD 847-855] 

 

  Benedek III. i.sz. 1045-1048 [AD 855-858]

 

  Miklós I. i.sz. 1048-1057 [AD 858-867] 

 

 

Ezek a korai szerkesztésű LP befejezett élettörténetű pápái, és mint látjuk alaposan belekerültünk a csillagászatilag visszaszámolt 11. századba. Mint tudjuk ezeken a pápákon kívül, még szerepel egy hirtelen félbeszakadó befejezetlen II. Hadrianus életrajz, amelyet értéktelenné tesz a „sötét korszakra” történő zárószóutalás.

Azért értéktelen, mert abból indultunk ki, hogy az LP mindenkori szerkesztője közel kortárs, nem sokkal a pápa halála után írja meg szerkeszti hozzá az életrajzgyűjteményhez az elhunyt pápa élettörténetét. Nem tudhatja, hogy sötét korszak következik, ezt csak utólag lehetne tudni, természetesen csak akkor, ha tényleg volt is.

Ezek után ajánlanám a fentebb már említett LP folytatók műveiből kicsemegézni milyen pápákkal dolgoznak a már lefoglalt csillagászati időben. 

  Ezek az akadémia tudomány szerint 12. század közepén író történetírók, akiknek tudomása van a sötét korszakról, elfelejtkeznek megemlékezni egy IX. Szent Leó pápáról, akinek a mértékadó tudomány szerint 1049-1054 között volt a pontifikátusa!

 Véletlenül 1058-59 táján kellett lennie egy Benedek nevű ellenpápának és természetesen az akadémiai tudomány 1058-1061 között jelez egy II. Miklós pápát, akiről az LP folytatók nem tudnak!

Az LP folytatók nem tudnak II. Sándorról 1061-1073, VII. Gergelyről 1073-1085, de III. Viktorról sem 1086-1087! 

Az első általuk említett hús-vér pápa II. Orbán 1088-1099 között. Utána már szép sorban következnek a 12. század pápái egészen 1178-ig, amikor is gyakorlatilag megszűnt a római pápai történetírás.

Hogyan lehetne eldönteni, hogy melyik Miklós, vagy melyik Leó az igazi?  Hiszen ugyanabban a csillagászatilag meghatározott időintervallumban élnek, és csak az egyikük számára van hely, idő! 

   Abból kellene kiindulnunk, hogy az egyéb, pápákra vonatkozó források „überelik” az LP-t?  De azok a források vajon mitől jobbak?

Nem említettem, de gondolom magától értetődő, hogy a két Miklós közé eső összes pápa kitalált, és így ráérünk majd azon morfondírozni, hogy melyik Miklóst mentsük meg az utókornak.