XXI. évfolyam 243. szám - Kedd, november 5.

Vigyázzunk Emberek!

Forradalmi Testvérek! Legyünk józanok és méltók e fölibénk nőtt történelmi napokhoz.
Lássuk tisztán azt a végzetesen komoly helyzetünket, amelyet az egész ország bomba robbanáshoz hasonló desorganizálása teremtett.
Aki tovább fokozza az izgalmakat, aki egyes pártok, csoportok, vagy társadalmi osztályok érdekében külön célokat szolgál, az a vértelen, dicsőséges forradalom eredményeit veszélyezteti.
Olvassátok el munkások, katonák és polgárok Kunfi miniszter történelmi beszédét. A szociáldemokrata miniszter a népnek tett esküje alkalmával az egész magyar nép szívéhez kiáltotta:
- Én nem akarok az anarchia rabló hordáinak vezére lenni.
Mi nem akarhatjuk ezt a szegény és vérében megrabolt, meggyalázott Magyarországot romhalommá s a földönfutók siralomvölgyévé tenni.
Aki egyenetlenséget szít, osztály ellentéteket kiélez, aki akár faji, akár osztályérdeket iparkodik érvényesíteni, akinek külön egyéni vagy területi céljai vannak ma túl a rend helyreállításán, az áruló!
Árulója a forradalmi eredményeknek mindenki, aki az egyetértést és azt a szent testvéresülést megbontja, amley október 31-én munkást, polgárt, katonát, egy szent célra összefont. A cél a béke! A cél a független, szabad és boldog Magyarország!
De mindebből semmi sem lesz, ha félténykedés, egyéni torzsalkodás, osztály ellentét megmérgezi az egyetértést.
Köröskörül az anarchia csíráit vetik el az ellenforradalom alattomos szervezői.
Vigyázzunk magunkra és az idegeinkre. Mindenki rágja meg jól, mit mond el a nyilvánosság előtt. Ne adjunk hitelt ostoba, túlzott rémhíreknek, ne adjuk tovább az elégedetlenkedők, a hiúságukban sértettek pletykáit. Összefogózva álljunk olyan tömör egységben, mint október 31-én, mert előttünk lehet az orosz példa.
Jaj, ha nem állunk rendületlenül a vértelen forradalom szent ideáljai mellett, ha nem a béke és igazságosság Magyarországát akarjuk megmenteni. Jaj, ha a bosszú és terror anarchiáját szabadítjuk rá testvéreinkre, polgártársainkra!
Őrizzük rendületlen kitartással a társadalom egyetértését és érezzük át, hogy ma valamennyiünknek áldozatot kell hoznia. Kinek a vagyonából, kinek a hiúságából és mindenkinek alázatos türelemmel dolgoznia kell a köznyugalom biztosítása érdekében.
Legyünk megértők embertestvérek ezekben a tragikusan fenséges napokban; könyörögve kér benneteket

Dutka Ákos.

Károlyi Mihály bejelenti a fegyverletételt.
Minden fronton vége a háborúnak. - A magyar hadügyminiszter küzdelme a közös főparancsnoksággal. - A miniszterelnök a belső rend helyreállításáról.

Budapest, nov. 4. Károlyi Mihály miniszterelnök ma délben Lovászy Márton kultuszminiszterrel együtt fogadta a budapesti napilapok szerkesztőit és közölte velük, hogy a volt osztrák-magyar külügyi kormány október 29-én megkezdte a fegyverszünetre vonatkozó tárgyalásokat, melyek mindezeddig még nincsenek befejezve. Erre a huza-vonára való tekintettel a magyar kormány nem tette magáévá a közös külügyi kormány tárgyalását és

november 1-én elhatározta önállóan az azonnali fegyverletételt,

mert a részekre osztott Ausztriával nem haladhat párhuzamosan és azt is jól tudta, hogy az ausztriai önálló államok szívesen járulnak hozzá a magyar kormány előterjesztéséhez. Figyelembe vette a magyar kormány azt is, hogy az entente által követelt feltételek olyan súlyosak, hogy azok fegyverletételtől csupán formailag különböznek.
A magyar kormány eme lépését az Armeeoberkommandó megakadályozni igyekezett, nevezetesen a fegyverletétel perfektuálása elé gördített akadályokat. Hosszú tanácskozások indultak meg az Armeeoberkommandó és a magyar kormány között, amelyek során a magyar kormány arra az álláspontra helyezkedett, hogy a részekre bomlott Ausztriával szemben a magyar kormány önállóan hivatott arra, hogy a béke kérdésében határozzon. A magyar kormánynak további kikötése volt az is, hogy ne csak az olasz fronton levő magyar csapattestek tegyék le a fegyvert, hanem magyar területeken levő idegen osztrák csapattestek is kötelesek a fegyverletételre, tehát a Kövess és Goldbach tábornokok seregeiben levő összes csapatok, tekintet nélkül nemzetiségükre, illetve most már nemzetükre. E lépésnél a kormánynak az volt a célja, hogy a magyar katonákat ne tekintsék ellenséges hadsereg tagjainak. November 1-től Magyarország mint neutrális állam akar szerepelni és szerepel is.
A kormány hivatalbalépése óta szakadatlanul foglalkozik ezzel a kérdéssel és tegnapig kellett küzdenie, míg végre a maga álláspontját érvényre tudta juttatni. E tárgyalások igénybe vették a kormány egész munkásságát és ennek kell tulajdonítani, hogy egyes más kérdésekben mulasztás történt. Megemlítette a miniszterelnök, hogy a tárgyalások vezetésében elévülhetetlen érdemei vannak Linder Béla hadügyminiszternek, aki törhetetlen energiával a leghasznosabb munkát végezte a béke kérdésében.
Tegnap este 11 óra tájt végre sikerült a magyar álláspontot elfogadtatni és most az a helyzet, hogy az egész haderő belement a fegyverletételbe és a fegyverszünetbe. A történelem bizonyára nem lesz mostoha Linder érdemeinek elismerésében, aki a magyarság számára örökösen becses és hasznos szolgálatot tett. Megjegyezte még a miniszterelnök, hogy a külügyi kérdésekben ma tárgyalt és hogy az Armeeoberkommandó csak úgy egyezett bele a fegyverletételbe, ha a felelősséget mindezekért a magyar kormány vállalja, amit a miniszterelnök a kormány nevében készségesen meg is ígért.
Itt Lovászy Márton kultuszminiszter közbevetőleg a következőket jegyezte meg: a kormány világosan látta, hogy az entente a monarchiát harcképtelenné akarta tenni a súlyos feltételekkel. Ezért a kormány helyesebbnek vélte, ha nem végez félmunkát, hanem a fegyverletétel tényével bizonyítja azt, hogy nem akarunk többé harcolni. A magyar kormány tehát kedvező politikai hatást várt a fegyverletétel lépésétől és azt reméli, hogy e lépés Magyarország nemzetközi helyzetét lényegesen megjavítja.
A miniszterelnök ezzel befejezte a politikai kérdések ismertetését és

a belső rend és béke helyreállításáról

mondotta el a kormánynak részben szándékolt, részben pedig eddigi tevékenységét. A belső rend helyreállítása érdekében megszervezik községenkint a polgárőrséget, másodszor most folyik a nemzetőrség szervezése, amelyről különben törvényjavaslat is készül, 3-szor pedig a vasutasok szindikátusa nevében megtörtént a vasúti vonalak biztosítása.
Bejelentette továbbá a miniszterelnök, hogy a képviselőház a legelső ülésén a következő törvényjavaslatokat terjesztik be:
1. Magyarország teljes függetlenségét kimondó alaptörvény.
2. Az általános, egyenlő, titkos, a nőkre is kiterjedő választójogi javaslatot.
3. A sajtószabadságról.
4. Az egyesülési és gyülekezési szabadságról.
5. A nemzetőrség felállításáról szóló javaslatot.

Beszüntettük a harcot.
A vezérkar jelentése.

A Magyar Távirati Iroda jelenti: Hivatalos jelentés. Kiadatott 1918. november hó 3-án délben. Érkezett délután 4 órakor.
Az olasz harctéren csapataink a megkötött fegyverszünet alapján beszüntették az ellenségeskedést. A fegyverszünet feltételeinek közzététele külön fog megtörténni.

A vezérkar főnöke.

A fegyverszünet feltételei.

Hivatalosan jelentik Bécsből: Az olaszok által felállított fegyverszüneti feltételek a következők:
1. Az ellenségeskedések azonnali beszüntetése szárazföldön, vízen és levegőben.
2. Ausztria-Magyarország teljes demobilizálása és valamennyi egység visszavonása, amelyek az Északi-tengertől Svájcig operálnak. Ausztria-Magyarország területén a haderőt maximum 20 hadosztályra kell leszállítani, amelyek békeállományúak legyenek. Az összes hadosztályok, hadtestek tűzérségi anyagának felét a szövetségesek által meghatározott pontokon kell összegyűjteni.
3. Ausztria-Magyarország által a háború kezdete óta megszállott minden terület kiürítése és az osztrák-magyar haderők visszavétele a következő vonalon: A rhaeti Alpok nyergét követően egész az Etsch és Oise forrásáig; ezután a vonal déli irányban fordul, áthalad a toblachi hegyen és a Carni Alpok mostani határáig halad. Ezután követi a határt a Tarvias hegyig majd a Julf Alpok vízválasztó vonalát. Ezután a vonal délkeleti irányban halad a tengerpartig, úgy, hogy Cantum, Mattuglic és Volevka bennfoglaltatnak. A kiürített területen a vonal át fog haladni Dalmácia tartomény mai adminisztratív határán. A kiürítendő terület magába foglalja a Dalmáciától északra és nyugatra fekvő összes szigeteket. A jelenlegi helyen az egész hadianyag kiszolgáltatása. Rekvirálás a kiürítendő területen.
4. A szövetségeseknek teljes joguk van az osztrák-magyar területen levő minden úton, vasúton és víziúton csapataiknak szabad mozdulatára, úgyszintén az osztrák-magyar szállítóeszközök használatára.
Ezután Ausztria-Magyarországon mindama stratégiai pont megszállása, melyeket a szövetségesek szükségesnek tartanak arra, hogy ott letelepedjenek vagy a rendet fenntartsák. Végül a szövetségesek javára rekvirálások fizetés ellenében bárhol.
5. A német csapatok 15 nap alatt vonuljanak el nemcsak az olasz és balkáni frontról, hanem a monarchia egész területéről. Azokat a német csapatokat, melyek nem vonulnak el, internálni kell.
6. Ausztria-Magyarország kiürített területeinek ideiglenes közigazgatását a helyi hatóságok látják el a szövetséges megszállócsapatok állomásparancsnokságainak ellenőrzése mellett.
7. A szövetségesek hadifoglyainak, internáltjainak azonnali hazaszállítása hasonló ellenintézkedés nélkül.
8. A kiürített területen maradt és sebesülteket az osztrák-magyar személyzet ápolja.

Feltételek a tengeren.

1. Az ellenségeskedések azonnali beszüntetése a tengeren. A semlegeseknek tudtul adassék, hogy a szövetségesek hadi és kereskedelmi hajóinak számára minden territoriális vízen szabad útjuk van.
2. Tizenöt osztrák-magyar tengeralattjáró, úgyszintén valamennyi magyar-osztrák vízen tartózkodó tengeralattjáró lefegyverzése.
3. Három csatahajó, három könnyű cirkáló, kilenc torpedó zúzó, egy aknavető, hat dunai motor átadása a szövetségeseknek. Az új összes többi hadihajók teljesen leszerelendők.
4. A szövetségesek hadi- és kereskedelmi hajóinak szabadforgalma az Adrián, Dunán és mellékfolyóin. A szövetségeseknek joguk van minden erődöt és védelmi művet megszállni vagy lerombolni.
5. A szövetségesek a blokádot jelenlegi feltételei mellett fenntartják.
6. A tengerészet minden légihaderejének egyesítése a szövetségesek által meghatározandó kikötőben.
7. Magyarország-Ausztria nemzeti területén kívül a megszállott tenger[...]nak és kereskedelmi kikötőknek kiürítése, a hajóanyagok átengedése.
8. Valamennyi szárazföldi és tengeri erődök, továbbá a Póla védelmére berendezett sziget, hajógyár, arzenál megszállása a szövetségesek által.
9. A szövetségeseketől elvett […] kereskedelmi hajók visszaszolgáltatása.
10. Kiürítés, átadás és vissza[...] előtt tilos bármilyen telepek, anyagok elpusztítása.
11. A szövetségesek hadifoglyai ellenintézkedés kötelezettsége nélkül visszaadandók.
Megjegyzik, hogy a fenti fegyverszüneti feltételek nem prejudikálnak a későbbi békének. A negyedik pontot nem lehet úgy értelmezni, hogy az ellenséges hadseregek szabad utat kapnak Németország elleni támadásra.