Egye fene, részletezem...

A szerkentyűt méretezik valahogy, pl. úgy, hogy 10 teljes kör (3600 fok, 20pi) legyen a fáziskülönbség a keresztkar és a hosszanti kar között a feltételezett éterszél sebessége mellett. Ez tervezési kérdés, a kar hosszától (tükrökkel sokszorozták), a választott fény frekvenciájától, az éter sebességétől és c-től függ.

Beállítják mondjuk úgy, hogy egyik kar sebesség irányban áll.

Beállítanak egy érzékelési síkot kicsit ferdére azért, hogy az interferenciakép csíkozatot mutasson. Nézik a csíkokat. Kezdik forgatni a szerkezetet, a csíkminta kezd eltolódni. Mikor a fáziskülönbség 9,5 körre csökken, a csikozat éppen annyit mozdul, hogy ahol fényes volt most sötét és fordítva. Mikor 9 kör lesz, megint ugyanoda esik a fényes csík mint kezdetben. A csíkminta folyamatosan ugyanabba az irányba tolódik.

Mikor a szerkezet éppen 90 fokot fordult, a fázikülönbség +3600 fokról -3600 fokra változott, 20 teljes kört változott. A csíkminta 20 csíkpárral tolódott el, mindig ugyanabba az irányba.