Lassan fordítod. Az egyik fázis szépen lassan nő, a másik szépen lassan csökken. Eközben a csíkok értelemszerűen tolódnak el.

 

Lassan fordítom el 90 fokkal. Az érdekel csak (első közelítésben), hogy 90 fokkal lassan elfordítva látsz e változást az interferenciacsíkok helyzetében. Nem közben, nem szélső esetben, nem értelemszerűen, hanem 90 fokkal elfordítva.

 

Szerinted milyen kísérletben lehet látni az általad jelzett csíkeltolódásokat, úgy értem ahol ez ténylegesen látható, mert a Michelson kísérletben ez általad leírt csíkeltolódás éppenhogy nem látható, mert nincs.

 

Másik fontos kérdés nekem együgyűnek, hogy a csíkok másznak közben, vagy csak kivilágosodnak ugyanazon a helyen, tehát nem másznak. Tehát pl 45 fokkal elfordítva szerinted egy csík ami fényes volt 0 foknál, az most sötét lesz, világos lesz, szürke lesz, arrébb ment, ugyanott maradt, pontosan mondd meg légyszíves ne értelemszerűen. 45 fokkal elfordítva csak egyszer változott a fényerő, félszer, vagy sokszor. Vagy mitől függ.

 

Mert értelemszerűen nem megy sehova. Legalábbis 90 fokkal elfordítva.

Tehát ha lenne is az éterszélnek valami hatása, az akkor sem látszana az interferométert 90 fokkal elfordítva. Jól értettem eddig ?