Anno vagy nem is olyan anno, az Érett nők klubját 35-ön felülieknek nyitottam, itt, a HUSZ-on.

Lassan közelebb vagyok a negyedik X-hez, megnézem a fiatal, értelmes tekintetű, széparcú férfiakat, de nem találok bennük semmi vonzót. Egy deltás válltól, egy tetovált bicepsztől, egy jó arctól nem tudok lázba jönni, ennél sokkal többet adok és kérek.

Nemrég cseteltem egy fiatal férfiaval, aki mindenáron meg akart győzni arról, hogy az ő álmai netovábbja egy 35 feletti nő, és nevetve írtam vissza, hogy ugyan, apukám, mit kezdenél vele? megdugnád? Azt ugyan lehet, de megtartani már aligha sikerülne és nem is érdemes görcsölnöd, keress nyugodtan partnert a 24 éveddel a kortársaid között. Nem az volt a baj, hogy nem lett volna normális vagy nem volt elég vonzó, de hát 24...ugyan minek? Más az életünk tartalma, másról szólnak a mindennapjaink, nem is tudnám neki megadni, amit ő szeretne, már nem vagyok mászkálós időszakomban, persze nem mondok ellent egy jó programnak, de nem törekszem minden este eljutni valahová, megvannak a magam dilijei, amit egy huszonéves aligha tolerálna.

Mit is találok akkor a korombeliekben?

Tolerancia...igen.

Élettapasztalat...igen.

Együttgondolkodás...igen.

Önismeret?

Ami pedig a változó korban csökkenő nemi étvágyat illeti, ennél nagyobb hülyeséget rég olvastam. Anyám 62 és nemrég rúgta ki a pasiját.