Tehát, akkor mégsem közvetlenűl mérte, hanem az elektromos teljesítményen keresztűl. (erről nem beszélt nekem és nem is írta)

Ha olvastad a E: Kitörés a jövőbe c. könyvet akkor abban benne van. A 139. o. 7. ábrán a hajtó motor melletti szöveg: A teljesítmény-nyomatékleadás függvényt a gyártó (iklad) pontosan kimérte

 

Iklad... Már nincs is. Mondtam , hogy bonyolult.

'95-ben még volt. Kár, hogy már ez is bonyolult neked.

 

Kissé belegondolva a motor és a generátor közé lánchajtást téve a lánc feszítésén lehetne mérni az átvitt nyomatékot, de ilyen dilettánsan minek?

Na megint helyben vagyunk. Ezek szerint nem is hallottál a nyomaték mérőkről. Ezek olyan finoman csapágyazott szerkezetek amelyekben egy négyzetes erőátviteli tengely van és ezen nyúlásmérő bélyegek meg elektronika. Az áruk pár százezer Ft-tól a millóig terjed.

És még te beszélsz méréstechnikáról barátocskám ? (Ki is itt a dilettáns ?)

 

Tényleg. Mi fenét vársz ettől a nyomatéktól? Főként itt az egypolusúnál?

Egy elektro-mechanikus gép esetében - a villamos jellemzők mellett - ez az egyik legfontosabb paraméter. Bármi legyen is a meghajtás (villanymotor, mókusok kerékben, szánhúzó kutyák stb) csak az az érdekes, hogy mekkora nyomaték és milyen szögsebességben megy be (vagy jön ki) Ezért a motort, mokusokat stb kalibrálni kell erre.

Ha neked a méréseidnél volt ilyen kalibrált motorod, vagy éppenséggel egy bizonyítottan 100%-os hatásfokú motorod volt akkor elmondhatod, hogy mindent megtettél a precíz mérés érdekében. Így számodra ez csak egy játék maradt.

Asszem részemről ezen a ponton kell lezárni a veled folytatott eszmecserét. Neked olyan alapvető fizikai és gyakorlati méréstechnikai fogyatékosságaid vannak ami alkalmatlanná tesz arra, hogy érdemben folytassuk ezt a vitát.

 

bye