most olvasom John King Futball Faktorját, és abban találtam, ami sok igazságot tartalmaz:

"Az átlagcsóka, aki a tévé előtt mereszti a seggét, és közben a távirányítóval pöcsöl, semmi mást nem lát, csak a pályát meg három lelátót. Csatornaszörfölésre pazarolja az életét, és megfosztja magát a foci igazi élményétől. A morajló tömegtől, és a szenvedélytől, ami ezt a játékot olyan különlegessé teszi. Egyetlen tévétársaságot sem izgatnak a szurkolók, pedig az ő hangjuk és mozgásuk nélkül sehol nem volna a foci. Lényeg a szenvedély. Ez az, amit soha, senki nem képes benne megváltoztatni. Szenvedély nélkül a foci halott. Nem más, mint huszonkét meglett férfi, aki csak ide-oda rohangál a pázsiton, és közben rugdal egy labdát. Kurvára idétlen játék, de tényleg. Valódi eseménnyé maguk a nézők teszik. Ha ők belelendülnek, a játék is felpörög. És akkor a benned lévő szenvedély is előtör. Hát ez történik a focival. Nekem ettől jön be. Minden mindennel összefügg. Ugyanannak a dolognak a része. Nem lehet a focit leválasztani arról, ami másutt történik. Arra rávehetnek, hogy haptákba állj, ha figyelnek, de amint félrevonulsz a kamerák előtt, rögtön véget ér a fantázia. És akkor a való világé a főszerep."