Na, ez már röhejes.

 

 

OLASZ TÖLGY

 

●  Simon: a kifejlett levél nyele legalább 15-20 mm, a levél nagy, 8-16 cm hosszú, széles visszás-tojásdad, kissé szíves vállú; 5-7 pár széles, mély hasábú, utóbbiak gyengén karéjosak

 

●  Bartha: a levelek széles elliptikusak vagy visszás tojásdadok, 8-16 cm hosszúak, közepesen vastagok, felül kopaszodók, fénylő zöldek, fonákuk szürkén molyhos, később kopaszodó

 

●  Horánszky: levele hosszabb nyelű, mint a molyhos tölgyé, visszás-tojásdad vagy hosszúkás visszás tojásdad; válla szíves vagy lekerekített, ugyanígy a csúcsa is; a levélkaréjok szélesek, tompák, épek vagy a levél alig karéjos

 

 

CSERTÖLGY

 

●  Simon: a levél a hosszúkástól a fordított tojásdadig, 4-7 pár hegyes karéjú vagy hasábú, vaskos, a színe fényes, apró csillagszőröktől érdes, a fonáka pelyhes vagy kopaszodó

 

●  Bartha: a levelek lándzsás elliptikusak, 8-18 cm hosszúak, vastagok, felül érdesek, fénylők, sötétzöldek, fonákuk szürkészöld, többé-kevésbé maradandóan pelyhes

 

●  Horánszky: jellegzetesek a mindkét oldalon szőrös levelek, színük fényes sötétzöld és csillagszőrös, fonákuk világosabb, sárga molyhos; a hosszúkás lándzsás levél karéjai hegyes csúcsosak; a levelek pálhásak

 

●  Godet: a levél 6-15 cm hosszú, alakja változatos; többnyire keskeny elliptikus, csúcsa felé a legszélesebb; a levél mindkét oldalon 7-9, egyenlőtlen nagyságú, jól láthatóan kihegyezett karéjos; a középső karéj csúcsa többnyire röviden kihegyezett; a levélnyél 7-15 mm hosszú; a színoldal lombfakadás után érdes-szőrös, később kopasz, fénylő; a fonák világosabb zöld, puha molyhos, szőrös

 

MAGYAR TÖLGY

 

●  Simon:  a levelek nagyok, 10-20 cm hosszúak, 8-10 oldalérpárúak, visszás-tojásdadok, füles vállúak, mélyen – újból karéjos – 7-9 pár hasábúak, ülők vagy rövid nyelűek; felső harmadukban a legszélesebbek

 

●  Bartha: a levelek visszás tojásdadok, 12-20 cm hosszúak, vékonyak, felül kopaszodók, élénkzöldek, fonákuk világosbarnán gyapjas, majd kopaszodó

 

 

VÖRÖSTÖLGY

 

●  Simon: a levelek 10-20 cm hosszúak, tojás vagy visszás-tojásdad alakúak, 25-50 mm hosszú a nyelük, 7-11 mély karéjúak, ill. hasábúak, a karéjok csúcsa szálkába kihegyezett

 

●  Bartha: a levelek elliptikusak vagy visszás tojásdadok, 10-22 cm hosszúak, vékonyak, kopaszodók, felül fénylő zöldek, fonákuk sárgászöld

 

●  Godet: a levél 10-20 cm hosszú, rendszerint elliptikus vagy fordított tojás alakú, mindkét oldalon 4-6 karéjos, ezek csúcsa serte- vagy fonálszerű; a középső karéj csúcsa hosszú hegyű; a levélnyél max. 5 cm hosszú; a színoldal fénytelen zöld és sötétzöld között változó; az idősebb levél kopasz; a fonák világoszöld, a fő- és oldalerek között csillagszőrös