Milyen egy 'reális' részecske? Olyan mit az elektron, pozitron, proton és az elton. Csak négy 'reális' részecske van, ezek stabilak, és kétfajta töltésük van. Semmi más tulajdonságuk nincs. /Spinjük sincs. A spin kitaláció onnan ered, hogy a QM 'elfelejtette' a mágneses mezö hatását./ A kétfajta töltés Maxwell töltés, tehát a gravitációs töltésnél is az a hullámkibocsátási elv érvényes mint az elektromos töltésnél a fénykibocsátásra. A 'virtuális' részecskék egy további kitaláció, mert a SM nem értette meg a kölcsönhatást a négy stabil részecske között. Nehogy azt hidd, hogy a Heisenbergi határozatlansági relációnak van valami fizikai jelentösége. Nincs, mert a Planck állandónál nem vette a SM észre miért is létezik! Csak az helytálló, hogy a négy elemirészecske helye és sebessége nem határozható meg pontosan. Ez különben teljesen konzisztens a töltések hullám kibocsátásával és a klasszikus e-dinamikával, ahol az e.m.-mezö mint egy nem-konzervativ mezö szerepel. A 'reális' részecskék között csak az e.m. és a gravitációs kölcsönhatás létezik. Semmi más. Ezért a relativisztikus 'kvantummezös' modellek messze esnek a fizikai valóságtól. Hogy kézzelfoghatóan mind ezek ellenére el tudjad képzelni, hogy viselkednek egy 'reális' részecske, gondolj egy 10^-20 cm-es gömbre, amiben a részecske bent van. Ezen kivül a részecske úgy viselkedik, mintha csak két invariáns = 'nem változó' töltése lenne. Innen ered a kölcsönhatás a részecskék között.