No, hát akkor a fügéim. Három a kertbe van ültetve, kettő cserépben, kettő ki az utcára a járda szélén. Persze ezeket rendszeresen megdézsmálják, szóval ezeken termés a legritkább esetben van. Kint alig nőnek valamit, mert csupa sitt a föld, pedig már öt(!) éve ki vannak ültetve.

Ez az egyik kinti (Rappai-féle 'Babits'), idén elkezdtem tápoldatozni, erre egy kicsit megemberelte magát. Ahhoz képest, milyen pici bokor, nagyon sokat termett az idén, de csak kevés érett be rajta. Puha, selymes levelei, barnásvörös, nagyon édes, finom termései vannak.


















Rappai-féle 'Lila'. Termése eddig nem volt, idén előszőr alig. A gyümölcse érdekes, lapított formájú. Színe sötét lila, majdnem fekete, de nagyon finom, mézésdes. Állítólag ez a legfagytűrőbb, de ugyanúgy visszafagyott tavalyelőtt, mint a többi. Idén a táp hatására ez méteres hajtásokat hozott. A levele kemény, sötétzöld.


















Horvát fajta 'Petrovaca Bijela', vagyis fehér. Gyorsan nő, bőtermő, finom, éretten sárgászöld és szabályosan kerek, sima felületű termései vannak.























Ez a korfui. A szeptemberi melegben nagyon megindult, a terméseit is kezdte hozni, de félek elfagy, ahogy a Rappaitól vett 'kanári' füge is néhány éve. Gyenge, éretlen, zöld hajtásai vannak még. No mindegy, majd takarom.



















Ez a 'nagy' fügém. Valami általános fajta lehet, mert itt Pesten sokfelé látom. A gyümölcse nem olyan jó, mint a többié, viszont nagyra és gyorsan nő. Harmadik éve van kiültetve és akkor csak egy szál ceruza vastagságú volt.






















A termései éretten is zöldek, esőben bebarnulnak, megszottyadnak.



Összegezve; az idei sok augusztusi esőtől és kevés napfénytől elég vizes, íztelen a fügetermés, tavaly jobb volt, viszont kevesebb. A poén viszont az volt tavaly, hogy december elején szedtem le az utolsó 'ehető' termést a kintiről, annyira enyhe volt az idő. Egy kicsit megfagyott már, de meg tudtam enni.