Igazad van, a távhőről való leválás az alapproblémára, az épület hőtechnikai hibáira nem jelent megoldást, és elég macerás is. Arról nem is szólva, hogy egy központi gázkazán esetében ugyanúgy problémát jelent, hogy mikor induljon a fűtés, hogyan legyen az elszámilás. (a Gázművek nem lakásonként számláz, mint a távhőszolgáltató, hanem egyösszegben a társasháznak...) A távhőszolgáltató meg úgy és akkor nyomja a meleget, ahogy azt a lakóközösség képviselője megrendeli. A probléma az épületek elavult köztonti-fűtés rendszerével van. Ha ezek az átlagéletkorukat tekintve 30 éves hálózatok nincsenek felújítva, beszabályozva, annak érdekében hogy a szélső, illetve északi fekvésű lakásokban ne fázzanak, "túlfűtik" az épületet. A korszerű strangszabályozó szelepek lehetővé teszik, hogy a kisebb hőigényű (belső lakások, lépcsőház) felszállóvezetékekben kevesebb víz áramoljon, mint a többiekben. Egy ilyen átalakítás, beszabályozás, valamint a radiátoroknál termosztatikus szelepek alkalmazása 10-15%-al csökkentheti az épület hőfogyasztását, igy az egyes lakásokra jutó hőköltséget. A szigetelés meg persze hab lenne a tortán. Bár azzal csínján kell bánni, ezeknél az épületeknél nem csak az egyes helyiségek közötti hőátadást "tervezték be", de a természetes szellőzést is. Volt már rá pálda, hogy jól sikerült szigetelés után a gázművek elzáratta az épületben a gázt, mert életveszélyessé vált... Ha villanytűzhely van, akkor nincs "gáz", de valószínűleg az épület szellőztetését is fel kell újítani, és az energiamegtakarítás egy részét "elviszik" a szellőzőventillátorok. Az utolsó mondatod meg úgy hangzik, mintha arra válaszul találták volna ki a nemrég meghírelt fűtéskorszerűsítési támogatást. Ez lehetne a megoldás: az egy lakásra jutó költség kb. 100-130 eFt. Ebből 50e állami tám., 25e felújítási alap, 25e meg áldozni kéne. Nem csak a takarékosság, hanem amit Te is leírsz, a komfortérzet miatt...