> hogy mas gyakorlatibb tudomanyok (szamitastechnika,fizika,biologia,mernoki teruletek) matematikaigenye (laikus szemlelo velemenyevel ellentetben) rohamosan no.

Szerintem a programozok 98%-anak nem adatik meg, hogy ebbol barmit lasson. Hulye megrendelo hulye alkalmazasait csinaljuk rengeteg rule of thumb es tapasztalat felhasznalasaval. A legtobben meg azt a matekot is elfelejtik, amit az egyetemen egy programozonak megtanitank. En is csak azert nem felejtem el azt a keveset, mert viszonlag erdeklodok a matek irant.

Ez igaz, de nem cafolja az allitasomat. Rengeteg alapveto feladat van, amit meg lehet (es meg kell) oldani kulonosebb matematikai tudas nelkul. Ez viszont nem cafolja, hogy rengeteg teruleten komoly matematikara van szukseg (a nelkulozhetetlen hekkelesen kivul is).

Foleg azok a teruleteket, amik a szamitastechnika es fizika hataran vannak kivannak egyre komolyabb matematikai eljarasokat. A kilencvenes evek talalmanyai csak most kezdenek beerni, es gyumolcsot hozni.

A GPS-es tajekozodas nem csak komoly fizikat igenyel, hanem mindenfele optimalizacios algoritmust, peldaul az utvonaltervezes soran.
A mostani legkomolyobban fejlodo temakorok peldaul a kepfelismeres, specialisan mozgokepfelismeres. Ez egy nagyon sokretu tema es hatalmas forradalom jatszodik le a szinfalak mogott. Ez is rengeteg matematikat igenyel.

A webes keresesben sem meglepo, hogy a Google alapitoi matematikusok voltak, es pont ok ertek el sikert. Matematikailag megalapozott eljarasokkal itt is hatalmasat lehet javitani a primitiv implementaciohoz kepest.

A genetika a genek felterkepezese, hatasainak elemzese is uj statisztikai es optimalizacios modszerek fejleszteset motivalja.

Ennek egyik vetulete a protein-folding, ahol szinten rengeteg erdekes matematikai problema merul fel, valamint komoly matematikaval rengeteget lehet gyorsitani es a megertest javitani.

Az aramkorok tervezese kezd osszeolvadni a beagyazott rendszerek fejlesztesevel, magyarul a hardver es szoftverek egyuttes tervezese rengeteg kulonbozo matematikai agbol igenyel tamogatast.

Az FPGA-k hatekony programozasa szinten egy nem jol megertett es megoldott problema, pedig hatalmas gyakorlati jelntoseggel kecsegtet. Itt komoly deficit van megfelelo algortimusokbol.

Ezekkel osszefuggo temakorok a szoftverek es hardveres rendszerek formalis elemzese, ellenorzese. Ez a logika es diszkret matematika izgalmas otvezetet igenyli, amely szerintem egy hatalmas forradalom kuszoben all. Ez a bizonyithatoan helyes es tamadhatatlan programok kifejlesztesehez vezethet.

Az automatizalt formalis matematika szerintem egy gyokeres attores elott all, es itt hatalmas atfedes van a formalis ellenorzessel. Ez a ket temakor alapvetoen rokon. Becslesem szerinte 15-20 even belul eljutunk odaig, hogy a matematikus feladata nem az lesz, hogy problemakat oldjon meg, hanem hogy a megfelelo problemakat kerdezze. Ez most tulzasnak tunhet, de en fogadni merek errre.

A kvantumszamitas is nagyon jelentos temakor, ami esetleg meg ha nem is valtja be 100%-ig a hozzafuzott remenyeket, mindenkeppen segiteni fog a szamitasi teljesitmeny noveleseben. Ez is legkulonbozobb matematikai teruletek otvozetet igenyli.

Es ez csak par pelda, ami eppen nekem az eszembe jut.