Nem latok ra elegge a matematikara, igy valoszinuleg hulyeseg van rola a fejemben, de azert leirom:

 

En a mondandod elso reszevel nagyreszt egyetertek, a masodik reszevel valo egyetertes meg attol fugg, hogy hol huzzuk meg a matematika es a gyakorlati elet hatarat.

 

Szerintem a matematikusok 2 iranyban dolgoztak eddig: a gyakorlat motivalta iranyban, es az erdekesseg es a melyseg iranyaban. A legelso lepesek nyilvan a gyakorlatbol epitkeztek, de azutan ez a ket szempont dolgozott. Sokszor elofordult, hogy ami erdekes es szep, az kesobb hasznossa valik. En azt erzem, hogy ennek az eselye folyamatosan csokken. Legalabbis senki nem tudta bizonyitani meg nekem azt, hogy ami erdekes, szep, mely, es szivesen gondolkodik rajta az ember, az mitol lenne hasznos a mocskos gyakorlati eletben?

 

Ez pont azert van, mert a gyakorlati elet nem tud tul gyorsan fejlodni. A gyakorlati elet tele van fekekkel, es meggyozodesem, hogy a gyakorlati elet fejlodesenek gazdsagi, politikai, muszaki, sot szociologiai okai sokszor fontosabbak, mint a rendelkezesre allo matematikai apparatus.

 

Az emberek igenyei azok, amik alig valtoznak. Az embereknek kenyer kell, esetleg vilagitas, konyvek, utazas, fenykepezogep, kamera, telefon, TV, nehany alapveto funkcioval ellatott szamitogep, aztan nagyjabol kifujt.

A mai marketing gepezet megprobalja kielegiteni a nem letezo igenyeket is, de nem igazan jarnak sikerrel, csak almodni tudnanak arrol a fejlodesrol es uj piaci lehetosegekrol, amik jelen voltak a 20. szazadban.

 

Az egy fore juto _fontos_ (amik tenyleg megvaltoztatjak az emberek eletet) technikai innovaciok szama felmeresek szerint csokken, es most nem tudom pontosan, de valahol 18. szazad szintjen allunk. Pedig a tudomanyok hihetetlen merteku intellektualis tudast halmoznak/halmoztak fel.

 

A szamitastechnikaban te is tudod, hogy a mai napig az egyik fontos kerdes, hogy az egyik oprendszer n-el, a masik meg rn-el jeloli a sorveget. Rendszeresen jonnek az olyan hype-ok, hogy pl. az XML a kiraly, amikor en a sajat hazi formatumaimat a regi Lisp-es szintaxis szerint csinalom, mert minden szempontbol egyszerubb es altalanosabb is fak abrazolasara. A szamitastechnika legfontosabb fogalma, a visszafele kompatibilitas, es a neha elegge elrontott szabvanyoknak valo megfeleles. Raadasul a szamitastechnika fejlodese a kilencvenes evek masodik feleben megtorpant, soha nem latott mennyisegu ember dolgozik a szamitastechnikaban, es a valtozasok egyre kisebbek. A szamitastechnika majd minden terulete a lassan fejlodo felnottkoraba lepett, a szamitastechnika forradalmi korszakanak szerintem vege.

 

hogy mas gyakorlatibb tudomanyok (szamitastechnika,fizika,biologia,mernoki teruletek) matematikaigenye (laikus szemlelo velemenyevel ellentetben) rohamosan no.

Szerintem a programozok 98%-anak nem adatik meg, hogy ebbol barmit lasson. Hulye megrendelo hulye alkalmazasait csinaljuk rengeteg rule of thumb es tapasztalat felhasznalasaval. A legtobben meg azt a matekot is elfelejtik, amit az egyetemen egy programozonak megtanitank. En is csak azert nem felejtem el azt a keveset, mert viszonlag erdeklodok a matek irant.

Amit meg a szamitastechnika tortenetebol ismerek az tele van neha mar arcpiritoan ad hoc. hackelesekkel, abszurd backward compatibility-kkel.

A jovorol persze konnyu beszelni. Tudsz mondani olyan mai technikai vivmanyt, ahol konkretan tudod, hogy milyen matematikat hasznal? Tenyleg erdekelne.

(Persze az is kerdes, hogy hol a matematika hatara. Pl. egy algoritmus tervezese az matek? Ha szep, es az aszimptotikus komplexitasa erdekes, akkor gondolom igen. Ha viszont az elemszam szuk hatarok kozott mozog, es a gyorsitashoz rengeteg csunya kompromisszumot kotunk, es a vegeredmeny egy ronda monstrum, ami az adott feladatra meg eppen mukodik, de veszett gyors, az gondolom mar nem matek.)