Azt hiszem, nem értetted a kérdésem!
Mert nem arra vonatkozott, hogy merre magasodik, és merre mélyül a jég. Együgyü kérdés lett volna, nem csupán butuli.
Hanem arra, hogy hol rakódik reá az új réteg, és honnan kezd olvadni?
És Te nem erre feleltél!
Mert van egy gyanúm, hogy nemcsak felülről rakódik reá. Egy része ott is, a csapadékból, de lehet hogy, egy másik nem ott, hanem alulról, a tenger irányából.
Az ugyanis, hogy a jég hol fagy meg, nagyon összetett kérdés. Hiszen ismert, hogy az édes víz +4oC-on a legnehezebb. Még a jég is könnyebb, azért úszik rajta.
De hogy sós vízben milyen barba trükkök lehetnek, még nem gondoltam végig. Lehet, hogy mert csökken a fagypontja, minusz 5 fokon bukik alá a nála könnyebb jéghegynek? Ott megfagy, és kiemeli az egészet?
Ha ugyanis lent meg valamiért nagyobb a fagypontja, ott kezd el fagyni, a jéghegy alatt.
És ott kezd olvadni is, ha melegebb, vagy más sótartalmú áramlás éri. A jéghegy széle nem azért töredezik, mert felül a Nap süti?
Szerintem sokkal inkább azért, mert alul a melegebb vízáram kimosta. Azért omlik le.
És ez egészen más, mint amikor azt gondolom:
- Ráesik az eső: hát megfagy
- Rásüt a Nap: hát felolvad
Ezek, amik felül érik, lokális hatások. És nem is ez történik, mert nem középen olvad, nincsenek folyók. Hanem pont ahogy írod, a széle töredezik.
- A jéghegyet alul viszont globális, 100x intenzívebb hatások érik! Képzelj el egy melegebb víz áramlatot?

És a kontinens vándorlás azért szép lassan szintén alakítja az áramlásokat. Az vagy más, de csak nemrég záródtak le áramlási utak Észak amerika és Ázsia között, úgy tudom.
Nem beszélve a mexikói földnyelvről. Milyen volt a világ, ha ott valaha az egyenlítőn áthaladhatott a tengeráram? Biztosan más. Most ott visszafordul a Golf.

Persze lehet, hogy mindez nem történhet meg. Csak felvetettem.