Nem vakvezető. Ezt a kifejezést használom, mikor komoly fegyelmező gyakorlatokkal szórakoztatjuk egymást. Ha néhány nap kimarad, pl: mint most, akkor kimondottan élvezi, hogy bemutathatja a képességeit a gazdinak. 1-2 példa. Hozza a sünijét, én elfogadom, leültetem, lefektetem, és a (maradsz) vezényszó után elgurítom. Meg-meg moccan, mert felül akar kerekedni az ösztönös vadász szenvedély a tanultakon. Ha már legalább 10 métert gurult a süni szólok, hogy (keresd!) Nagyon boldogan rohan utána, és büszkén hozza vissza, hogy ismételjük meg. A másik és nem az utolsó munka, hogy lefektetem, elmegyek olyan távol, hogy véletlenül se lásson meg, és eldugom a játékot, tuják közé, buxus, borostyán alá, vagy éppen a szomorúeperfa lombjai közé. El megyek egy megtévesztő útra, aztán (KERESD!) Képes 10 20 percig is keresni, és akár milyen fárasztó is,ezt szereti a legjobban.