Magyar fa sorsa

                         Makkai Sándornak mély tisztelettel

Elvégeztetett, hogy lecsap a villám.
Az erdõ jajveszékelt életéért.
Egy tölgyfa hangos szóval kiáltott
S áldozatul adta magát.

Rengett a föld és lobogott a fa;
csodálatos, Isteni tüzijáték,
mint csipkebokor lángja a Hóreben!
(Csak a füstje volt keserû.)

Rengett a föld és lobogott a fa
vérvörösen, olthatatlanul,
jajtalanul és pattogó ággal
s zengett a zordon zivatar.

E lángnál elkerülte az erdei vándor
az ingovány fekete torkát;
az eltévedt, megriadt õsfióka
anyjához talált.

Szörnyû szép volt és sírnivaló.
Másnap itélkezett az erdõ
s a vakmerõ, üszkös, torzfekete csonkot
kitagadta! Kitagadta!