Hála az égnek nem lakótelepen lakom, és svábbogarat eddig nem is láttam a környéken :) Ez egy ilyen modern világ: pénzt adok a kereskedőnek svábbogarakért. Kicsit morbid, igaz :))

Amúgy az etetésről a neten hozzáférhető "szakirodalom" eléggé vegyes dolgokat közöl; a naponta, kétnaponta, hetente kétszeri vagy egyszeri etetés egyaránt előfordul. Saját gyakorlatom még nem igazán alakult ki... Az viszont valószínűleg igaz lehet, hogy ha nem éhes a jószág, akkor nem is akar enni, ergo nem vadászik. Párszor egyébként már sikerült úgy odatartani a zsákmányt Jenőke orra elé, hogy azt a csipeszből egyszerűen elvette :) Az üresen odatartott csipesztől tart, elhúzódik előle. Ha viszont mocorog rajta valami, akkor elég határozottan rátámad, és csatt, már ki is kapja belőle. Azt még nem sikerült megfigyelnem, hogyan szúrja meg. Olyan is előfordult, hogy a zsákmányt egyszerűen elejtettem a csipesszel, és elrobogott, elbújt valahová a terráriumban. Jenőke persze pár óra múlva összefutott vele, és már csak azt lehetett látni, hogy valamit cipel az ollóival. Ha már kicsit gyakorlottab leszek, megpróbálok képeket készíteni ilyen alkalmakkor is.