htibcsike Creative Commons License 2005.09.09 0 0 85
Sziasztok!
Még egy új téma: hangszerek, stúdiótechnika, zeneszerkesztés... és minden, ami ide is beleférhet.
A vakok talán egyik legnagyobb problémája, hogy a legprofesszionálisabb stúdióprogit (Cubase) és az ehhez tartozó VST-pluginokat nem biztos, hogy megfelelően, Jawshoz méltóan tudják használni. Körünkben talán a legelterjedtebb zeneszerkesztők: Cooledit (most már Adobe Audition), Cakewalk 8 és vagy 9, valamint a Sound Forge-progik különböző verziói. Viszonylag mindegyik elég jól használható Jaws-zal, bár jómagam igazából csak a Caklag mindegyik elég jól használható Jaws-zal, bár jómagam csak a Cakewalk-ot és a Sound Forge-ot tesztelgettem. Az első midifileok készítésére, a másik pedig hangfájlok szerkesztésére és egysávos felvételre való. Melegen ajánlom mindenkinek, akit érdekel a stúdiótechnika, hangszerkesztés...
A különböző szintetizátorgyárak (elsősorban a Korg és a Roland) leghátrányosabb fejlesztési elve számunkra az érintőképernyő. Ez is megérdemelne egy külön topikot a Vakbarát klubon belül, nagyjából leírnám az elvét. Én kétféle érintőképernyőmegvalósításról tudok. Az egyik valóban ujjal
érintésre reagál, tehát kis elektródák szövik át a felszínét, és amikor az
ember odadugja az ujját, akkor két pont közt zárja a mikroáramkört. Ezt
érzékeli egy elektronika és pozícionálja az érintést. A másik nem csupán
érintést kíván meg, hanem enyhe nyomást is, tehát a képernyő felszíne egy
ruganyos burkolat, olyan, mint mondjuk a szigetelős tapéta, vagy a szkenner
fedelének belső oldala, de vékonyabb ruganyzó réteggel. Az előbbit magad is
kipróbálhatjátok bármelyik notebook egérpadján, ami az áramkörzárásos elv
alapján működik, a másodikat palmtopoknál, PDA (personal data assistant),
tehát zsebgépeknél alkalmazzák, amelyeknek alapkiszerelés szerint nincs betű
és számbillentyűzete, csak pár navigáló gombja van, az összes többi művelet
egy ilyen nyomásérzékeny képernyőn történik speciálisan kihegyezett
műanyagceruzával. Az ilyen képernyő persze ujjal is nyomkodható, de akkor
nem olyan finom a pozícionálás. Ezt az lehetőséget kihasználva fejlesztették
ki arató andrásék azt a magyarul beszélő programcsomagot, ami vakok számára
használhatóvá teszi a zsebgépeket, ugyanis egy braille tábla hat
pontcelláját, plusz három kezelőmezőt rajzol ki, amit ujjal nyomkodni lehet.

A fejlesztés időszakában ők maguk is gondolkodtak azon, miként lehetne a vak
felhasználó számára érzékelhetővé tenni a kirajzolt köröket, amiket
nyomkodni lehet. Az első ötletük nekik is a ráragasztható matrica volt, de
ez azért aggodalmat okozott, mert ki tudja, nem teszik-e tönkre a gép
érintőképernyőjét a ragacsok. Végül oda jutottak, hogy egy plexi lapot a
megfelelő helyeken köralakban kilukasztgattak, megfelelő vágószerszámmal,
úgy, hogy a lukakba belefér az ember ujjbegye, és ezt a lapot maszkként
ráhelyezték a teljes érintőképernyőre, ami nem sokkal nagyobb, mint például
egy notebook egérpadja, és valami egészen triviális ragasztószalaggal
rögzítették a gép hátulján. Azaz, ez egy működőképes megoldás.
Mi a helyzet azonban a szintetizátorokkal? Nagyon nehéz kérdés, jelenleg legújabb tudomásom szerint nincs rá vakbarát megoldás. Ilyen érintőképernyős hangszerek: Roland VA-széria (3, 5, 7 és 76), Korg Triton és Trinity-sorozat, PA1X ÉS PA1X PRO. Bocsánat, a Rolandnál kihagytam a G-70-et. Nagyon érdekelne a dolog, hogy akinek sorstársak közül (vagy bárkinek) VA vagy hasonló kategóriás szinti van, hogyan küzd meg az érintőképernyő buktatóival. Nekem személy szerint a G-70 elődje a G-1000-es van, illetve most szeretnék egy Yamaha PSR-3000-et vagy egy Korg PA-80-ast.
Mélyen elnézést kérek a hosszú leírásért, megígérem, legközelebb rövidebb leszek.
Üdv: Tibi