Don Frankó: Édes, drága szopákjaim! Kegyelemteljes jó reggelt kívánok! Az én istenem szabadítson meg minket a gonosz, töpörödött törpördögöktől és egyéb miszmacholóktól. Boruljatok az én és a Mi Cosánk keblére, hadd örüljön már megint a Piszti is. Ne kacsintgassatok az államra, mert az állam mi vagyunk, és ha szemhéjizomgörcsöt kaptok, abból se lesz 1 kanyi furnyákotok sem! Ezzel szemben bártan tejelhettek nekünk, ha iskolát, kórházat, nyugdíjat, tömegközlekedést, stb. akartok. Tudjátok, szopákok, a koraszülött jóléti állam... Don Giovanni di Coca lassan, de biztosan utóléri Ausztriát...

Drága, jó szopák testvéreim! Mink a kampányoláson kívül már semmit sem akarunk csinálni, így arra épp elég lesz a suska. Nektek is jobb így, mert legalább nem okozunk annyi helyrehozhatatlan kárt. Persze, amit lehet még eladunk, hogy szeretve-tisztelt fideszkomcsi barátainknak azzal se legyen gondja.

Arrivederci, kedves szopákjaim! Tudjátok: jövőre a szegfű mellé az x-et!!