A dánok például zabálják a dogmákat, mert ott megtalálta a közönség igényét ez a stílus. Tehát lehet művészfilmet úgy is csinálni, hogy legyen közönsége. Nálunk meg a rendezők tényleg vagy saját maguknak vagy a szakmának csinálnak filmeket. A legnagyobb baj pedig az, hogy a sikertelenségbe bele se buknak.