Az olyanság… az olyanság az pont olyan, mint te vagy és én vagyok és minden más. Megszülettünk, nem kellett minket hozzá definiálni, csak lettünk, és aztán minden egyes pillanatban vagyunk, és ahhoz sem kell definíció. Az olyansággal azt mondjuk pont, hogy a dolgok olyanok, amilyenek, semmit nem mondhatsz róluk, ami teljesen igaz volna. Az olyanság talán ez a tagadás (?), vagy ezt csak azért mondom, hogy legalább valamennyire definíciószerű legyen?

Bocs ha ez így nem stimmel teljesen esetleg… próbáltam összehozni két fogalomkészletet (amiből egyiket sem ismerem túl jól). Hiszen a szavaink nem tanúskodnak másról, mint arról a szabályrendszerről, aminek az alapján kikanyarítjuk őket a valóság élő húsából.

Pprogram, neked sem akartam elvenni a kenyeredet, csak belekotyogtam…