Lingarazda: " Minden elemi részecske a Poincaré csoport egy irreducibilis ábrázolásának felel meg. A tömeg az ábrázolás egyik jellemzője (a spin mellett)." Hagyjuk el egyenlöre az elemirészecskék spinjét és nézzük meg mit jelent a 'tömeg' a négy stabil elemirészecskénél, az e, p, P és az E-nél. Induljunk ki abból, hogy ez a négy részecske okozza a két fundamentális mezöt, az elektromágneses és a gravitációs mezöt. (Ne tételezzünk fel addig további mezöket addig amig arra nincs szükség.) De tételezzük fel, hogy e két mezö terjedési sebessége egy véges invariáns (nem változó) és egyenlö a c-vel. Tételezzük tehát fel, hogy a gravitációs mezö is c sebességgel terjed ki (Sergei Kopeikin, 2003). Az elektromágneses mezö forrásait lehet értelemezni mint az elemirészecskék elektromos töltéseit. Azt tudjuk az elektrodinamikából, hogy az e.m.-mezö egy nem konzervativ mezö. (Mozgó e-töltések energiát vesztenek egy külsö e.m.-mezöben, az elektron is kisugároz, ha a proton megköti.) Ezért az energiamegmaradás csak az összetett rendszerre, e-töltés(=az elemirészecske egyik tulajdonsága) + mezöre alkalmazható. Most jön az én alapvetö hipotézisem: A gravitációs mezöt is elemi töltések, elemi g-töltések okozzák (a g-töltés az elemirészecskék MÁSODIK tulajdonsága, és ebböl négy különbözö van: g(j), j=1,4) és a g-mezö is egy nem konzervativ mezö! Most már közel vagyunk a súlyos tömeg (a gravitációs tömeg) definiciójához, mert ezt a g-töltések segítségével fogom elredezni: Azt állítom, hogy van egy fajlagos g-töltés, ami mind a négy elemirészecskénél ugyan akkora és a g-töltéseket fel lehet írni a fajlagos g-töltéssel és az elemirészecskék 'tömegeivel': g(j) = (+ vagy -) g m(j). Két hozzáfüzésem lenne ide. Az egyik az, hogy a négy elemirészecskénél (de csak ezeknél!) nincs különbség a súlyos tömeg és a tehetetlen között, igy ezeknél csak EGY FAJTA TÖMEG VAN. A másik az, hogy kézenfekvöen a protonnak és az eltonnak a fajlagos g-töltés ugyanakkora. Ezek mellett az elektronnak és a pozitronnak a fajlagos g-töltése is egyenlö. De hogy a proton és elektron fajlagos g-töltése is megegyzik, azt a kisérleteknek kell eldönteni. Amig ez nincs eldöntve, addig kiindulok abból, hogy mind a négy elemirészecske fajlagos g-töltése egyenlö. Ezek után a hidrogén atom súlyos tömegét fel lehet írni mint m(H-atom,g) = g (m(p) - m(e)), mert az elektron g-töltésének ellenkezö elöjele van mint a protonnak. Épp úgy az elton g-töltésének is ellenkezö elöjele van mint a pozitronnak. (A g-töltések elöjelét könnyü megjegyezni mert ugyanaz mint az e-töltéseknél. Az erö meg mindig arányos a két fajta töltés szorzatának az összegével.). De maradjunk egyenlöre a hidrogén atomnál, hogy a tehetetlen tömeget is le tudjuk rögzíteni. A hidrogén atomról tudjuk, hogy 13.5 eV energiát sugároz ki, ha a proton az elektront megköti, ha a H-atom az alapállapotban van. Mivel a kötési energia és a kisugárzott energia egyenlö, a hidrogén atom tehetetlen tömegét definálhatjuk mint m(H-atom,i) = m(H-atom,g) - 13.5eV/c^2. Tehát már a hidrogénnál (mind minden összetett részecskénél) különbözik a tehetetlen tömeg a súlyos tömegtöl, a H-atomnál 1.4x10-8 nagyságrendben. A vas izotopoknál a kétfajta tömeg kölönbsége már 0.786% is lehet. HÁT ENNYIT A 'TÖMEG' DEFINICIÓJÁRÓL, amit a fizika eddig nem vett komolyan.