Nahát nálam ég és föld volt a különbség a viselkedésem és a tanulmányi eredményeim között. Ugyanis kitűnő tanuló voltam a gimiben minden éveben....

A viselkedésemet ez által azt hiszem mindenki jól tolerálta. Pedig sok csínytettet csináltam. Pl. szó nélkül kimentem az órákról az esernyőmmel, és letettem a folyosón fejjel lefelé, és pörgettem-pörgettem. Azt  hiszed szólt rám valaki? Soha senki. Máskor meg azt csináltam, hogy tanórán az esernyőmet kinyitottam, és forgattam a fejem felett, megállás nélkül. Azt hiszed szólt rám valaki? Soha senki. Általános iskolában pedig azt csináltam, hogy kinéztem állandóan a tanórákon az ablakon, és kommentáltam az eseményeket: márminthogy mi történik az utcán. Röhögött mindenki. De azt hiszed, felrótták ezt nekem? Soha. Sőt! Én voltam a mintadiák, aki mások tanulmányi eredményét 2-ről felvitte 5-re.

Csakhogy a sok furcsaságomat a főiskolán már nem tudták tűrni....

Ugyanis Alkalmazott Pszichológia Tanszékre jártam....

Na és ott már mindenki meg volt győződve róla, hogy valami nem stimmel....de nagyon nem stimmel....

Te hogy boldogultál a sulikban?

Van kedvenc hobbid? Nekem a hobbim a netezés. Ez mindent kizár .... eléggé drasztikusan....