A 19. század kezdetén Forlain és Renard már készítettek nagyméretû, igaz, csak rövid ideig mûködô modelleket. Az elsô tényleges helikoptert Bréguet készítette 1907-ben. Bartha Miksa és dr. Madzsar József szabadalmai még a mai technikai megoldásokban is tükrözôdnek. Az elsô világháború alatt Kármán, Petróczy és Zurovetz készített egy helikoptert, amely 50 méterre emelkedett. A háború utáni kísérletezôk százai között találkozhatunk Asbóth Oszkár nevével is, aki a stabilizálást kísérelte megoldani 1928-ban – sikertelenül. Az elsô, hitelesen dokumentált, valóban stabil (megismételhetô!) repülést 1937-ben a Focke által tervezett gép hajtotta végre.
 Az instabilitás, a nagy igénybevételek, az aeroelasztikus problémák miatt a helikopter – bár együtt startolt a repülôgéppel –  közel 40 éves késéssel került üzemszerû használatba az ötvenes évektôl.
 Ma már nem tudjuk, honnan eredt az a – nem szakemberek körében! – elterjedt nézet, miszerint Asbóth Oszkár (1891–1960) lett volna a helikopter feltalálója. Tulajdonképpen csak a légcsavarokkal ért el némi eredményt. Légcsavaros autót is épített, de kísérlete halálos balesettel végzôdött. A franciaországi, angliai, németországi helikopteres kísérletei is kudarccal végzôdtek. Amikor 1941-ben hazatért, hajók légcsavarjaival kísérletezett. 1949-tôl haláláig az Újításokat Kivitelezô Vállalat dolgozója volt.

(A repülési lexikon alapján)