Tévedések sorozata. Ritka eset, de szinte az összes állításod téves. :-)

A (helytelen) gyorsítós érvelés a Bell spaceship paradoxon, többször kiveséztük.

 

Mivel egyelőre nyilván bízol az igazadban, egy példával szétszedem, azután majd rendesen átgondolod és rájössz a dolgokra...

 

Tehát, rakjuk sűrűn tele a a körpályát álló, órával ellátott megfigyelőkkel. Megkérjük őket, hogy egy előre egyeztetett időpontban jegyezzék fel, melyik mozdony melyik része volt éppen mellettük, vagy ha uram bocsá rugó, akkor azt. :-)

Mikor ez megvan, szépen odarajzoljuk a jelentések alapján a sín mellé az észleléseknek megfelelő szerelvényt.

 

A szerelvény körbeéri a pályát - gondolom, ebben nincs vita.

Minden mozdony csak egyszer szerepelhet a körben - remélem ebben sincs. (ha mégis, ravasz módon legközelebb leágazást készítünk a két azonos mozdony elé, kivezetjük őket a körből, és osztódással szaporítjuk a mozdonyokat, ezzel se tudunk ugyan MÁV tendert nyerni a Stadler elöl, de így se rossz üzlet)

Minden mozdony rövid - ezt mondja a specrel. 

 

No, ha ezek mind így vannak, akkor pedig nem nagyon van más választás, mint a megnyúlt rugók a mozdonyok között (de csak azért a rugók nyúlnak, mert azonos erő hatására nagyobb a mechanikus deformációjuk, mint egy mozdonyé...). :-)

 

Nem nagyon lehet metrikára hivatkozni, mert az egész konstrukció egy álló krétarajz a földön.