nekem van egy kedves ismerősöm, lány, aki pedig annyira bele tud merülni a táncba, hogy megszűnik számára létezni a világ. nincs semmi, senki, csak ő és a tánc. nem elbújik az emberek szeme elől, a négy fal közé, a magányába, hanem a tánccal együtt eltűnik közülünk, egyszersmind ott is marad, hogy élvezhessük a csodát. olyan, mint egy pille.

(én is így szeretek táncolni - csak nem tudok olyan szépen, mint az a lány; ez egy fantasztikus érzés, hogy az ember le tud számolni a "konvenciókkal", és csak azt élvezi, ami ott és akkor van: a ritmust, a hangulatot, a felfokozott érzékeket)