Szia PrivAtti!
A többiek számára is tanulságos lehet!
Látom félreérhetően válaszoltam. Ok! Egy másik elrendezéssel:
Vegyünk egy álló létrát. A fokai helyére egy-egy lézer fényforrást, amelynek
fényét lencsével szétnyitottuk úgy, hogy vízszintes síkokat képezzenek.
A rakétával egyenletes gyorsulással az oszlopok között felfelé haladó
tányérodra merőlegesen kifeszítünk egy vetítőernyőt, az oszlopokat
összekötő egyenesre 45 fokos szögben.
( Így ha nagyon lassan, még nem gyorsúlással emelkedne a tányérod,
akkor a fénycsík végigsöpörne az egész ernyőn. )
A lézereket úgy állítjuk be, hogy egyenletes időközönként villanjanak fel.
No, most! Kűlső szemlélő mit lát? A lézerek egyensen világítanak...
Éééés most a tányéron gyorsuló szemlélő? Miután két felvillanás
közötti időben a tányér sebessége négyzetesen nőtt,
így a megtett út is! Ezért az ernyőjén, lefelé görbűlő parabolát
kell látnia, két oldalról egymást keresztező két lefelé hajló parabolát!
És mivel "fokról fokra" egyre nagyobb a sebessége a parabolák is
egyre elnyúltabbak.
Ok! Mi van ha a lézereket a tányér szélén elhelyezett oszlopokra tesszük
az eredeti kűlső "létra.oszlopok" helyett?
Ugyanezt fogjuk látni! De miért? Nos, Albert bácsi egyik alap tétele,
hogy ha egy fénysugár elindúlt, akkor fénysebességgel a kiindulási
irányba halad, függetlenűl a fényforrás sebességétől!
Ez azért is így van, mert a térbeli mozgások vektorainak eredője
irányában történik meg a tényleges elmozdulás, és nincs
kétszeres vagy másfélszeres fénysebesség, mint ami kellene
az egy időben két irányú mozgáshoz!!!
(Példa: Repülő megy északra, benne autó délre és én az autóban keletre,
és a fényforrásommal nyugatra világítok! Az én mozgásom következmény,
így a térbeli valós elmozdulás a vektori eredő irányában történik,
de a fény mindettől függetlenűl(!) nyugat felé fénysebességgel halad!)
Mi lehet az ok? Az Einsteini elméletek alaptétele: A fény bármely
inerciarendszerben egyenes vonalú, és mindenütt ugyanakkora sebességgel
haladó mozgást végez, függetlenűl a rendszer további tulajdonságaitól.
És! A látás feltétele, hogy egy fényforrásból kibocsájtott fény elérje a
látni kívánt tárgyat, arról visszaverődve a szemünkbe jusson.
Akkor hol a hiba? Nos ott, hogy ahhoz, hogy a tárgyról a szemünkbe
juthasson az a fránya fény, a visszaverődéskor az egész hóbelebancot
180 fokkal ellentétes irányba kellene mozgatni..
ÉS! erre az időre nem szabadnatovább gyorsítani, nehogy elnyúltabb legyen a
parabola íve !!! Ez ugye lehetetlen! És egyben ellentmondana a kisérlet
alapkikötésének ( egyenletesen gyorsuló egyenes vonalú mozgás!)
Na persze! Én is azt mondanám, hogy a tér elgörbűlt és ....
Na de merre???
Mert kintről befelé nézve a tányér másik széle felé haladva egyre jobban,
középről kifelé nézve minden irányban! Melyik az igaz???
És! Milyen távolságban igaz az a görbítettség??? Mert ha a tányér
középpontjától kifelé haladunk egyre nagyobb idő kell a fénynek
ezen út megtételéhez! Így ugyanazon mozgásállapot mellett is!
egyre nagyobb görbületet látnánk!
És így érhető, hogy mekkora svindli a görbület???
