Ihol van ni!

Nostradamus első beteljesedett próféciája.

A híres I. / 35. prófécia.

1559. június végére a francia királyi udvarban kettős esküvő volt kitűzve. Mindkét esküvő politikai célokat is szolgált, és a király számára a békét volt hivatott biztosítani. Június 22-én a király leánya, Erzsébet és II. Fülöp spanyol király között kötötték meg a házassági szerződést. A spanyol király nem volt személyesen Párizsban, őt Alba herceg képviselte. Június 28-án pedig a király nővére Margit és Emanuel Filibert szavojai herceg házassági szerződését írták alá.

Ezután több napig tartó nagy ünnepségek kezdődtek, amik megelőzték az egyházi esküvőt. Az ünnepségek harmadik napján, július 1-én lovagi tornajáték volt a Tournelles palota előtt, ahol még a kövezetet is felszedték, hogy megfelelő hely legyen a játék számára. A jókedvű király, aki maga is szenvedélyes bajvívó volt, szintén személyesen részt kívánt venni a tornán, bár környezete ezt nagyon helytelenítette. A torna lényege az volt, hogy az ellenfelek egymással szembe lovagolva, dárdáikkal igyekeztek a másikat a nyeregből kivetni.

Hogy az összecsapásnál a sérülést elkerüljék, a résztvevők hadi páncélba öltöztek, és a dárdák végét is letompították. A kihívónak három ellenféllel kellett megküzdenie. II. Henrik szíve hölgyének, Diana Poitiers-nek színeiben, fekete-fehérben állt ki a viadalra, és ő is három ellenfelet választott magának. Az első volt a szavojai herceg, akinek az esküvőjét ünnepelték. A herceg az összecsapásnál egyensúlyát vesztette, és csak úgy tudott lován megmaradni, hogy a nyergébe kapaszkodott. Ezért aztán vesztesnek nyilvánították.

A második összecsapásban az ugyancsak kittűnő bajvívó Guise herceget a király nem tudta nyergéből kivetni. Ezt az összecsapás döntetlen lett. A király harmadik ellenfele a királyi skót testőrség fiatal kapitánya, Gabriel de Lorges Montgomery volt. Ebben az összecsapásban is mindkét fél nyeregben maradt, így ez is döntetlen lett volna. Ez azonban nagyon bosszantotta a győzelemre szomjas királyt, ezért az összecsapás megismétlését kívánta. Ilyen ismétlés azonban ellenkezett a lovagi tornák szabályaival, ezért a testőrkapitány vonakodott újból kiállni.

A királyné Medici Katalin rossz előérzettől indíttatva kérte férjét, hogy álljon el kívánságától. A királyt azonban nem lehetett szándékától eltéríteni, és ezúttal már megparancsolta Montgomerynek, hogy álljon ki vele újból. A királyi parancs elől nem lehetett kitérni. A két lovag ismét egymásnak rontott, és ekkor történt a különös baleset. A heves összecsapásnál a testőrkapitány dárdája eltört. Az eltört dárdanyél szilánkos, hegyes vége felcsúszott a király páncélzatán egészen a fejig, ott áthatolt a sisak nézőnyílásán egyenesen a király szemébe. Egy másik szilánk pedig a nyakba hatolt. A sérülés nagyon súlyos volt, a király eszméletlenül esett le lováról.

A sérült királyt a Hotel Tournelles-be vitték, és tehetetlenül álltak mellette. Az akkori orvosok még a fájdalmat sem tudták csillapítani, még kevésbé a seb fertőződését megakadályozni. A király ugyan néhány nap múlva magához tért, és még megparancsolta, hogy az egyházi esküvő szertartásait tartsák meg. Ez nagyon nyomott hangulatban meg is történt. A király kilenc napos szenvedés után, július 20-án, éjjel egy órakor meghalt. Országos volt a gyász, amihez azonban hamarosan egy szenzáció hír is társult. Felfedezték ugyanis, hogy ez a baleset pontosan ilyen formában meg van jósolva Nostradamusnak, akkor már évek óta közkézen forgó könyvében.

I. / 35.
A fiatal oroszlán az öreget felülmúlja
Harci tusában, egyéni párviadalban.
Arany kalickában szemét szétrepeszti
Két csapás, egy, majd kegyetlen halált hal.

A vers értelme a következő:

A fiatal oroszlán II. Henrik király. Az oroszlánt a királyok jelképéül, a középkorban általánosan alkalmazták címerekben, de irodalmi szövegekben is. Egyébként még arra is rá szoktak mutatni, hogy II. Henrik végzetes viadalában oroszlános pajzsot viselt. Ha ő a fiatal oroszlán, akkor az öreg az ő apja, I. Ferenc volt. Őt valóban nem érdekelték a harci játékok, ő a művészeteket kedvelte, a művészeket támogatta. Fiának viszont mindene volt a harci játék, lovagi torna. Ebben, és csakis ebben valóban felülmúlta apját.

A vers harmadik sora aztán a végzetes viadal balesetét pontosan leírja. Az arany kalicka, az aranyozott sisakrostély, amin a dárdacsonk áthatolt, és a szembe fúródott. A negyedik sornál eltérnek a magyarázatok. Az egyik magyarázat szerint a Két csapás két sebet jelent, ami végül eggyé lett, halált okozó gyulladássá. Mások szerint két összecsapást kell érteni alatta. A két összecsapás az első két ellenféllel nem hozott semmi különöset, de az utána következő egy, vagyis a harmadik ellenféllel való küzdelem járt a végzetes sérüléssel. Az utolsó szavak teljesen világosak. Megjósolják a kegyetlen halált, ami valóban kilenc napos szenvedés után következett be.