Einsteinnél ez már nem így van, pl. egy kocka alakú testet rúddá formálva a tömege nagyobb lesz egy nagyon kicsivel.
Ezt úgy érted, ugyanazon okból, amiért az idődilatáció és a hosszkontrakció is úgymond létrejön ? Mert ha így értenéd, akkor kitalálható, hogy nem lesz nagyobb a tömege, mivel az idődilatáció és a hosszkontrakció csak egy LÁTSZÓLAGOS hatás, akkor érzékeljül őket ha távolról, fényhullámok segítségével vizsgálgatjuk a dolgokat. Ez az én véleményem. Ha majd többen is megértik, hogy ez az egész relativitáselmélet erre a látszólagosságra épül, akkor ki lehet küszöbölni az idő lassulást, méghozzá pont a relativitáselmélet alapján korrigálva a méréseket. Mert mérni csak úgy tudunk, hogy megvárjuk amíg ideér hozzánk a fény és elhozza a jelet.
De hiszen tudjuk jól, hogy mi okozza a késlekedést, akkor miért gondolná bárki is, hogy a valóságos órák járnak másként. Az előzetesen összehangolt órák, ha elviszed egy másik Földre ott is ugyanúgy fognak járni. (De innen nézve másként fognak LÁTSZANI !)
Tehát csak az érzékelésben lesz különbség, nem a valóságban.
Ez alapján a tömeg sem lesz nagyobb. Einstein azt állítja, hogy a látszó (mérhető) dolgok egyenlő a valósággal.
A strucc meg azt állítja a homokban: Jé, megváltozott a valóság...
Árnyék:
Az egyik hasáb 7db kiskockája alig vesz részt a másik hasáb leárnyékolásában...ezért kb. csak akkora vonzerőt kéne tapasztalni köztük, mint amekkora 1db kiskocka és a hosszú hasáb közötti vonzerő lenne.
Miért is? Vedd el a 7 kiskockát és akkor igazad lesz. Ha visszateszel egyet akkor előveszed a szinusz és cos függvényeidet és kiszámolod mennyi lesz a hatása. Nem nulla lesz, és épp ellenkezőleg, csak kicsivel lesz kisebb, mint a tengely mentén lévő kiskocka okozta árnyékolás - gravitáció.
Vagy pörgessünk meg egy rudat az űrben... Nincs ami árnyékolja, ezért a részecskék impulzusai fékezik...
Milyen részecskék impulzusai fékezik? A nyomó gravitáció gravitonjai? Honnan veszed, hogy fékezik, a Földet sem fékezik mérhetően. Kitalálod, hogy fékezi és kész. Ez a Föld pályamenti fékeződés is egy számolgatási hibán alapul. Ugyanis nem ismerjük a kezdeti feltételeket, pl a graviton tulajdonságait. A számolgatók feltételezték, hogy a gravitonok (ultramundan particles, másnéven földönkívüli részecskék) tulajdonságait, kölcsönhatását az anyaggal ismerik, és ezekkel a jellemzőkkel számoltak. Ez nyilván nem lehet helyes, mert még az is kétséges, hogy létezik-e a graviton. Ha olyan lenne a graviton mint a többi ismert anyagféleség, akkor megismerhettük volna a tulajdonságait, de NEM OLYAN. Nem véletlenül hívták földönkívüli részecskének.
bnum
minden írányú hatalmas nyomás nehezedik a testekre
Nem nyomás hanem nyomóerő hat rád felülről, amit a gravitonok impulzusa szolgáltat (valamilyen nem ismert módon). Csaknem ugyanekkora erő hat alulról is rád. A két erő különbsége a súlyod.
Ilymódon értelmetlen a tengerfeneki kérdésed is, mert nem nyomás hanem nyomóerő hat a Föld tömegközéppontja felé irányulva. (a szikla felé csak a szikla által keltett árnyékolás - gravitáció hat, s az kicsi)