Na az én terhességem igazán könnyű volt, a császárnak még a gondolata sem merült fel egészen a burokrepesztésig, mégis ez lett a vége, mert vajúdás közben megszorult a köldökzsinór, és majdnem teljesen leállt a pici szíve. 

Igazából nagyívben tojok rá, a lényeg, hogy kint van a kölök, és kutya baja. Nekem a legroszabb élményem a csasziról az egyperces fájások közben végzett spinális érzéstelenítés volt, bevallom, nem nagyon ment már akkor a cicahátgörbítés.

A maga a spinál viszont szerintem marha jó dolog, az égadta világon semmilyen mellékhatása nem volt, és két órával a szülés után már hozták is fel a fiamat szopizni. Nem beszélve arról, hogy még a műtőben hallottam, ahogy kiveszik a dedet, és az ordít, és még ott megnyugtattak, hogy a neonatológus szerint egészséges.