A lélek… Nos a lélekkel pedig szerintem csak akkor kell foglalkozni, ha valami gond van vele.

Ebben azért tévedsz. Annyira, hogy magad sem tudod! Amikor a kertedben élvezettel dolgozol, gyönyörködve sétálgatsz, észreveszed és fefotózod a szépet és elküldöd nekünk, üldögélsz a tavad partján -  pont azt teszed, még ha akaratlanul is, sőt másoknak is szerzel néhány gyógyhatású üdítő percet. Ennél több talán nem is kell, de ez nélkülözhetetlen...(Lehet, hogy pont ezért voltál képes kigyógyulni az allergiából...)

Én erősen (tudatosan) törekszem arra, hogy ne a sérelmeimmel, irígységgel, bosszankodással, gyűlölködéssel teli gondolatokat forgassam az agyamban (biztos te is ismersz olyanokat, akikre ez a jellemző), hanem inkább a liliomok, macskák, pókok tökéletességének csodálatával foglaljam le magam. Ez néha baromi nehéz, de kifizetődő...