"és veszettül terjed. Sokkal gyorsabban, mint a nálunk honos növények, elnyomva azokat. Miért kellene hagyni, hogy tönkre tegye őshonos természeti értékeinket"

Ez így egyszerűen nem állja meg a helyét. A parlagfű valóban behurcolt pionír faj, amely ún. zavart területeken (elhanyagolt ipari, vasúti terület, meddőhányó stb.) ill. mezőgazdasági műveléssel felhagyott területeken üti fel a fejét. A pionír fajok (ha az ember újból és újból "jótékony hatásával" közbe nem avatkozik, egynéhány évig uralják a területet, majd átadják a helyüket más fajoknak. Ökológiai feladatuk az, hogy az őt követő vegetáció helyét előkészítsék (talaj tápanyagtartalmának, szerkezetének feljavítása, állati élőhelyek lehetősége). Vannak honos pionír növényeink is termlészetesen; ha pl. sétáltál már nyáron homokos talajon kukoricásban mezítláb, biztos el nem halványuló emlékeid vannak pl. a királydinnyéről (szemérmetlenül szúrós kis göbecs formájú terméseiről...).

A pionír fajok után előbb egynyári, majd többnyári lágyszárúak következnek, majd (ha a terület klímája engedi) megjelenik a területre jellemző fás társulás. A pionír növényektől a zárótársulásig változó növényzetet szukcessziós sornak nevezzük, ami a természetben törvényszerűen bekövetkező változás... ha nem zavarják meg a folyamatot újból és újból. Egyre több helyen látok záródó, eredetileg szántó, majd pionír fajokkal, majd gyeppel fedett felhagyott mg. területeket. (Üdvös dolog, hogy a szakemberek felhívták a nagyközönség figyelmét a parlagfűre; de talán nem ártana mellé növénytársulástani alapismereteket is széleskörűen ismertetni.)

Miért nagyobb most a parlagfűterhelés? A felhagyott szántók és elhagyott zavart területek növekedése miatt (kárpótlás, ellehetetlenedő mezőgazdaság, EU, stb.) no meg persze a tömeghisztéria és a parlagfű áldozati bárány szerepe.