Attól hogy sok az átszerelés, még lehet az utas számára ütemes és kiszámítható, sőt, lehet, hogy éppen attól lesz az.

Az utas érdekében (könnyű megjegyezhetőség érdekében) illik ugyebár kerek követési időket csinálni. A menetidő meg annyi amennyi. Ha kijön úgy, hogy a menet oda + vá-i pihi + menet vissza + vá-i pihi összege kb. éppen a forgalmi igényelnek leginkább megfelelő kerek követési idő egész számú többszöröse, akkor megy átszerelgetés nélkül is. (Legalábbis amíg nem kell kajaszünetet (BKV-nál 20 p., máshol nem tudom mi a szokás) tartani.) De ha az igényelnek leginkább megfelelő kerek követési idő legközelebbi egész számú többszöröse sokkal nagyobb az így kiadódó összegnél, akkor indokolatlanul hosszú fordulónkénti pihenők lesznek, vagy a nem kerek követési idő mellet döntenek.

Ha van a közelben egy vagy több másik vonal, akkor az átszerelgetésekkel kijöhet úgy, hogy érk. után nem túl hosszú pihivel mindig másik vonalra indulva optimálisan van kihasználva a busz és a sofőr ideje, és még az is lehet, hogy kevesebb busz kell, mintha minden vonalnak külön-külön kocsiparkja lenne, változatlan köv. idővel.

A műszaki pihenőknél (a már említett kajaszünet) meg aztán szinte elkerülhetetlen az átszerelés, legalábbis a kevés kocsival járó vonalakon.

Na ebbe most jól belegabalyodtam, profi volános szakik biztos nálam sokkal jobban el tudnák mondani.