húsvét a szigeteken

 

a húsvétot a szigeten töltöttem, no nem a húsvét-szigeteken, hanem az enyémen.

a szigetnek hosszabb a hossza és kevesebb lehet a szélessége, de a magassága a csillagokig ér, (néha még a holdig is). szóval amolyan kissebb, testhezálló szigetecske.

de alattvalóim sem pihentek, ide is követtek, kutyámmal keresték a nyomaimat egészen a kocsmáig ahol ultiztam a helybélirendűekkel.

és ekkor jöttem rá, hogy az embernek felelőssége van a jövőt illetően. ezt be is akartam rögtön jegyezni a vendégipari egység III. vendégkönyvébe, de nem engedték - nekem mindegy, majd megbánják, ámbár ők más véleményen voltak.

valami maradandót kell alkotni az utókornak, ez volt a zseniális gondolat. reggel össze is szedtem alattvalóimat és elmentünk vásárolni valami maradandót.

még alig a harmadik helyen jártunk, mikor már elkezdték unni eltartottaim a ceremóniát, így kissebb kompromisszumok megkötésére kényszerültem a maradandó nagyságát illetően.

de végül is kettőt sikerült megfizetnem és mostmár csak technikai részleteket kellet tisztáznom magammal.

a döntés fontosságára való tekintettel mindenki kissé elhúzódott a közelemből, no nem tapintatból, inkább biztonsági okokból.

figyelembevéve a hely adottságait, a szél és napjárást, a madarak költözőszokásait és a hivatali előírásokat, kijelöltem a maradandók helyét.

jó helyet találtam, mindkettőre folyamatos rálátásom van, ami már csak a kontroll miatt is szükséges.

a továbbiakban azzal is tisztában voltam, hogy csakis magamra számíthatok a lebonyolítás megszervezésében, más erre nem lenne képes vagy összeroppanna a felelősség terhe alatt.

a munkálatok valóban kicsit nehezebben haladtak előre mint számítottam, így az időkeretet is át kellett szabnom és ez is időt vett el a termelékenység rovására.

de a nép bizalmatlansága azonban megalapozatlan volt mert estére, mire vissza kellett térnem a megkezdett ultiparti befejezéséhez, már készen állt a két megfelelő térfogatú hely, illetve inkább mélyült.

ugyanis ezek a maradandók azzal a furcsa tulajdonsággal rendelkeznek hogy nem tárulkoznak ki teljes egészükben a csodálóik szeme elé, hanem egy részüket elrejtik titkos folyamatok lebonyolítására.

a következő reggel azután elérkezett a várva várt pillanat, a maradandók a helyükre kerültek és rövid idő alatt át is vették a sziget esztétikai irányítását.

valami perspektívikus belső nyugalom fogott el mikor lefoglaltam a legjobb ülőhelyet a szigeten, megpihentettem fáradt szemeimet a maradandókon és arra gondoltam, ilyesmi lehetett a teremtés is...

 

..