Azért nem árt elolvasni azokat a hivatalos közgazdász könyveket. Mert nem feltétlenül bődöletes marhaságokat hordanak benne össze.

 

 

Az hogy az állam pénzt bocsájt ki az nem igazán a pénznyomda nyomtatási kapacitásán múlik, hanem azon hogy a nemzeti bank mennyiért hajlandó kölcsönadni pénzt a bankoknak. Ez általánosan megyszabja a banki kamatszinteket.

 

Ezek után értelmezhető a "pénz ára". Ez egy eléggé hölyén kinéző dolog, de a nemzeti bank által beállított kamatszint ténylegesen meghatározza hogy mennyibe kerül kölcsönt felvenni, és ezen keresztül azt is hogy mennyibe kerül átmenetileg  -gazdagnak lenni. -> ebből származik aztán a pénzkínálat, ami kereslet-kínálat alapon módosítja magának a pénznek a vásárlóértékét.

 

1.) tehát alacsony kamat mellett lecsökken a pénz értéket - > infláció, magas kamat mellett megerősödik -> csökkenő infl. vagy defl.

 

2.) Az infláció egy "integrált" viselkedésű mennyiség, mert az emberek beépítik az inflációt a szerződéseikbe. Ez lényegében azt jelenti hogy amit beavatkozol az az infláció ütemét növeli vagy csökkenti. ( az infláció a pénz értékének a deriváltja) Ha nem csinálsz semmit, akkor az adott infláció marad amennyi volt.

 

3.) Ez azért sokkal bonyolultabb ennél. Közrejátszik a dologban az árufedezet (mennyi és milyen minőségű árut lehet kapni a pénzen) Külkereskedelmi viszonyok stb.

 

A defláció azért veszélyes, mert akkor a befektetőknek nem éri meg tényleges tevékenységeket finanszírozni, és értéket előállíttatni, hanem csak berakják a pénzt bankba, vagy egyszerűen bevarrják a vánkosba, úgy is egyre többet ér. Ez pedig nyilvánvalóan gazdasági visszaeséshez vezet.

 

Kezdő kapitalistáknak javasolom a Railroad Tycoon akármelyik részét   :))))