Sziasztok!

Megint győztek a zöldek. Megmenekül pár szál bánáti rózsa sokmillió adóforint árán. Nagyon okos gondolkodás! Nem tudnak tanúlni! Már Bős- Nagymaros ügyiben is megszopatták az ország népét.

Nem lesz lokátor a Zengőn - Valószínűleg az augusztus 4-én hivatalba lépő Sólyom László államfőnek (is) szóló gesztust tett a miniszterelnök múlt heti bejelentésével: „A kormány nem tervezi a Zengőn katonai lokátor építését.” Gyurcsány Ferenc ezzel az új köztársasági elnök és a kabinet talán első konfliktusát előzte meg. Sólyom László ugyanis még az őt később köztársasági elnöknek jelölő Védegylet tagjaként a leghatározottabban fellépett a zengői tervekkel szemben. Ő dolgozta ki a civil szervezet jogi álláspontját, melynek lényege: alkotmánysértő volna védett területen a természetkárosító építkezés. Sólyom László még hivatalba lépése előtt, a napokban találkozik Gyurcsány Ferenccel - értesült a Magyar Hírlap. Az informális megbeszélésen minden bizonnyal szóba kerül a NATO-radar ügye is. Új helyszínként más dunántúli magaslatok, elsősorban a Hármashegy vagy a Tenkes jöhet szóba. Tavaly mindkét lehetőséget megvizsgálta és a lokátor telepítésére alkalmasnak tartotta a még Medgyessy Péter által felkért szakértői bizottság. Jelentésükben azt is rögzítették: pénzügyi, katonai szempontból a Zengő jobb megoldás volna. A Magyar Hírlap úgy tudja: a honvédség legfelsőbb vezetése is egyre valószínűtlenebbnek tartja, hogy a Zengőre telepítsék a harmadik NATO-lokátort. A katonák elsősorban pénzügyi okokból részesítik előnyben a Zengőt. A zengői beruházást a NATO finanszírozná, de az ajánlat konkrétan a mecseki megoldásra szól. Attól tartanak, ha másik csúcs mellett döntene a politikai vezetés, egyetlen fillért nem kapunk a szövetségtől. Márpedig a több tízmilliárdos költség nem szerepel a Magyar Honvédség tíz évre szóló tervezetében, így a központi büdzséből kellene ehhez fedezetet biztosítani. Ha pedig egyáltalán nem épül fel a lokátor, más, kisebb teljesítményű eszközök sorával tudják csak kiváltani ezt a felderítőkapacitást. Ezek beszerzése sem olcsó, működtetésük is jelentős erőket köt le, energiaszükségletük pedig horribilis, ráadásul felderítőképességük is gyengébb. A napokban nyilvánosságra került tesztrepülés kapcsán többen megfogalmazták: egyáltalán nem meglepő, hogy a magyar lokátorok sok kilométeren keresztül nem jeleztek egy száz méteres magasságban haladó kisrepülőgépet. Radarjaink hatékonysága az előző kormányciklusban sem volt jobb, és a NATO-tagországok többségében is pontosan ez történt volna, ott sem büszkélkedhetnek sokkal jobb felderítéssel.

Ész helyett megint győz a politika. A francba vele!

Üdv mindenkinek: Öreg Csóka