Első Polgár Creative Commons License 2005.07.13 0 0 2797
Az atomenergia szvsz is jo megoldas. Egy kg uranban van 440 GJ termikus energia ( osszehasonlitaskeppen 1 kg koolajban 46 MJ).Ez a szam az egy futoanyagciklusos felhasznalasra vonatkozik, tehta a jelenlegi technologiara. Ha tenyeszreaktorokkal futtatjuk az urant es kifacsarunk minden energiat belole 24 TJ/kg energia is lehet benne.
Tehat urant energetikailag barhonnan megeri banyaszni, akar tengervizbol is.
A japanok szerint a tengervizbol banyaszot uran oxid $200/kg korul megeri. Jelenleg az uran oxid ara $60/kg. Kb egyutt mozog a koolajjal, tehat 200 dollaros olajar mellett vszeg megeri majd tengerbol banyaszni az urant.
Jelenleg a nuklearis ipar 60.000 tonna urant fogyaszt evente. Ezzel termelik az ossz elektromos aram 17%-at, az ossz energiamix kb 5%-at. Tehat ha atommal akarunk kivaltani mindent kb 1 millio tonna urant kell evente felhasznanunk.
Ez a mennyiseg szukseges tekintett nelkul arra, hogy breeder vagy konnyuvizes technologiat hasznalunk.
Az atomenergia gyenge pontja szvsz a kiegett futoelem felhasznalasaval van.
Ugye a breeder reaktoroknal a kiegett elemeket reprocesszalni kell, kemialag el kell valasztani a kulonbozo elemeket es fizikaialag az izotopokat.
A konnyuvizes reaktoroknal egyszeruen valahol tarolni kell a keletkezo 1 millio tonna/ev nuklearis hulladekot. Ez eleg problemas lehet, szvsz.
Kismertekben a konnyuvizes reaktorok keiegett futoeleme is reciklalhato.
Jelenleg a vilagon kb 4500 tonna/ev civil reprocesszalo kapacitas van. Ez marha keves az 1 millio tonnas potencialis igenyhez. Problema meg az lehet, hogy a reprocesszlas soran akar tobb nuklearis hulladek keletkezhet, mint amennyi bemegy ( a kemia oldoszerek miatt ). Legalabbis a zoldek ezt mondjak.
Előzmény: kilenctizenegy (2790)