Megbocsájtás

 

Tejízü fehér gyermekek álmait

alszom s reggelre a szívem ragyog

mellem furcsa, csillogó táján.

 

Ma nyájat öriztem a jóság

dombjain éjjel, de hajnalra

elveszítettem és most egyedül vagyok.

 

Mellemre hajtom csöndben a fejem

és szegény szívemet leejtem ilyenkor

egy-egy koldus halálos tenyerébe.

 

1929.05.16.