A világtörténelem legtöbb háborúját, közte a legvéresebbeket is, kultúrákon belül vívták, miközben gyakran tapasztalhatunk szövetséget különbözű kultúrkörökből való országok, népek, politikai csoportok között gyakran saját kultúrkörük más országaival szemben.

A kulturális hasonlóság, az ideológia, a közös érdekek stb. mind csupán valószínűsítik két ország szövetségét egy konkrét konfliktusban, míg ezzel szemben a kulturális, ideológiai, és érdekellentétek sem biztosítják matematikai bizonyossággal a konfliktushelyzetet.

Mindenesetre azzal egyetértek, hogy két ország között a kulturális hasonlóság növelik valamelyest a szövetség és csökkentik a konfliktus valószínűségét, ám nem jobban, mint az ideológiai, gazdasági, nyelvi stb. hasonlóságok.

Ugyanezzel az erővel beszélhetnénk nyelvek harcáról is, hiszen az angol nyelv világuralmának behódoló (pl. Japán, Szingapúr, Magyarország) és angol nyelvű (USA, UK) országok folytatják a küzdelmet a saját alternatív nyelveiket propagáló (Franciaország, arab országok, Oroszország, Kína) országok ellen... Nagyjából ez is igaz...

A kutúrák harca mint modell azért nem érvényes szerintem, mert nem látok semmilyen, önmagánál ("a kulturális vonások meghatározzák a népek és politikai vezetések rokonszenvét és politikáját") mélyebb megállapítást, következtetést, ami ebből következik. A modell éppen ezért sekélyes magyarázat a világra, nem tesz hozzá semmit a megértésünkhöz.