Hát igen, nem azt mondom, hogy Szaddámnak hú de igaza volt ebben a vitában. Eleve nem kellett volna hebehurgyán megtámadnia Iránt - igaz, ebben Irán legalább annyira felelős volt, mint Szaddám.

Kezdő felütésnek Szaddámot Izraellel, meg a kis és nagy Sátánnal egy sorban az iszlám legnagyobb ellenségei között sorolták fel, és megdöntésére szólították fel az iraki síitákat.

Szaddám tárgyalási kezdeményezéseit visszautasították, az általa tett (vagy javasolt) engedményeket és békülékeny gesztusokat szó nélkül hagyták.

Végül jóformán nem is cáfolták, hogy egy Szaddám elleni merénylet mögött ők állnak.

Mindezek ellenére Szaddám elég ostoba volt, amikor úgy vélte, hogy a demoralizált iráni hadseregtől könnyűszerrel elfoglalt egy-két tartományról Irán majd szépen lemond, és a lecke hatására hajlandó lesz lehiggadni...